Jubileumunkon az igei szolgálatok mellett az ének-zenének volt a legnagyobb szerepe. Persze, mindig is így szokott ez lenni baptista ünnepélyen, vagy istentiszteleten.
A következő napokban bemutatok olvasóimnak egy-egy fényképet a jubileumon szolgáló énekkarok, zenekarok közül. (Centenáriumi kórus, centenáriumi fúvószenekar, női-, férfi-, ifjúsági- és gyermek-kórus.)
Az összevont Centenáriumi kórust és zenekart Bokor Barnabás nagyváradi karnagy testvér vezette. Bokor testvér néhány héttel előbb megérkezett közénk, hogy kérésünkre az énekkarainkkal foglalkozzon, énekeseinket felkészítse erre a közös szolgálatra. A rámai táborban már közös próbát is tarthattunk, hiszen az énekesek egy része ott is jelen volt. Szombat este nyolc, vasárnap délelőtt pedig öt darabot adott elő ez az alkalmi ének-zenekar. Az énekek nagyobb része a Karénekes “nagy” énekei közül való volt (Ez az a nap, A nagy egek, Mester, a bősz vihar stb.), de Bokor testvér saját szerzeményei közül is hallottunk néhányat (pl. a “Száz éve már” kezdetűt).
Még soha nem szólt így amerikai magyar baptista énekkar! Ennek a stílusnak Bokor testvérnél jobb interpretátora nincsen. Ezek az énekek a magyar baptista zenekultúra derekát képviselik. Szépségükből semmit nem von le az, ha a mai fiatal generáció más stílusú zenét kedvel inkább.
Köszönjük Bokor testvérnek a gyülekezeteinkben és a jubileumon végzett szép szolgálatát, s reméljük, hogy egy kis pihenésre is jut idő a még itt telő napokban.
No comments:
Post a Comment