Erdélyben mindig is fontos része volt a baptista istentiszteleteknek, ünnepélyeknek a fúvószene. Emlékezetem szerint Magyaroszágon úgy 30 évvel ezelőtt kezdtek teret hódítani a fúvós zenekarok, talán Juhász János testvér fáradhatatlan szervező munkája eredményeként. (Persze sem egyház-, sem zenetörténész nem vagyok, summás megállapításom csak személyes megfigyelésen alapul.)Gyülekezeteink közül Chicagóban legalább tíz éve működik egy színvonalas fúvósnégyes, New Yorkban és Torontóban újraéledőben van a fúvószenekar, a többi gyülekezetünkben is van zenekari kezdeményezés. Hangszerszólót is hallhatunk olykor – pl. az alhambrai klarinétos reménységtől, Szinn Dávidtól.
Centenáriumunkon egy összevont fúvószenekar szolgált. A képen 21 zenészt számolok, New York, Chicagó, Torontó, Detroit és Alhamba képviseletében. A zenekart a szilágykrasznai Dimény Sándor karnagy testvér vezette. Dimény testvér a családlátogatást úgy igazította, hogy egyúttal a több gyülekezetből összeálló zenakarral is tudott foglalkozni a jubileumot megelőző rámai tábori konferencián. Köszönjük Dimény testvérnek a külömböző hangszerekre írt kottákat, a türelmes tanítást és a szép zenét. Voltak, akiknek a centenáriumi fúvószenekar szolgálata tetszett a legjobban (például a detroiti Szinn Rudolf tv-nek.)
A zenekar játszott a zászlós bevonulás alatt és a jubileum-záró magyar Himnusz éneklésénél is.
No comments:
Post a Comment