2012/02/25

JORDáNIA (1)

Jordánia (1)

Az Úr megengedte, hogy a Szent Föld egy másik darabkáját is meglátogassam feleségemmel együtt, január közepén. Szent föld? Igen, Izráel szomszédai is oda tartoznak. Megváltónk megjárta Egyiptomot – oda szülei vitték, s járt a mai Jordánia területén - többször is. Bár a mai országhatárok nem léteztek, a Jordán folyó akkor is jelentett egyfajta határt. A Jordánon túl azt is jelentette, hogy messzebb a politikai és vallási hatalomtól, az élet zajától, forgalmától. Illés próféta például oda menekült Jézabel elől, vagy a Keresztelő néha ott fogadta a bemerítkezni hozzá érkezőket – közöttük a názáreti Jézust is. (De ezekről majd egy másik alkalommal.)
A nagyon rövid, lelkipásztortoknak szervezett túra első napját Jordánia legismertebb turisztikai látványának megtekintésével töltöttük. Petrát a világ 8. csodájának is szokták nevezni. A 2000 éve halott, 200 évvel ezelőtt fölfedezett sziklába vájt várost, gyönyörű templomaival, hatalmas szikla falak között kanyargó, szűk úton („Siq”) lehet csak megközelíteni. A bibliai történetekhez azonban valószínűleg nincs köze Petrának. Legföljebb annyi, hogy a pusztai vándorlás végén errefelé vonult Izráel, és Petrától kissé délre található a Hór hegy, ahol Áron meghalt. Síremléke, az 1353 méteres hegytetőn épült hatalmas fehér bazilika a petrai szállodánkból is látható volt.
„És ezt mondta az ÚR Mózesnek és Áronnak a Hór-hegynél, Edóm országának a határán: Áron most elődei mellé kerül. Nem mehet be arra a földre, amelyet Izráel fiainak adok, mivel fellázadtatok parancsom ellen Meríbá vizeinél. Vedd magadhoz Áront és a fiát, Eleázárt, és vidd fel őket a Hór-hegyre... Áron meghalt ott a hegytetőn, Mózes és Eleázár pedig lement a hegyről.” 4Móz 20,23-28
A következő éjszakákat a fővárosban, Ammanban töltöttük, onnan indultunk, s oda tértünk vissza a napi túrákról. Jordániai túravezetőink voltak, akik nem csak történelmi fölkészültséggel, de helyi ismeretükkel is segítettek bennünket, hogy a régmúlt eseményeit, valamint Jordánia mai életét is megismerjük valamennyire.
Nébó hegye volt a második napunk fénypontja. Az a hely, ahol a hagyomány szerint Mózesnek megmutatta Isten az ígéret földjét – azt, ahova már be nem mehetett. Többször is olvasunk erről, az 5 Mózes 34 elején pl. így: „Ezután fölment Mózes a Móáb síkságáról a Nebó hegyére, a Piszgá csúcsára, amely Jerikóval szemben van, és az ÚR megmutatta neki az egész országot: ....4 És mondotta neki az ÚR: Ezt a földet ígértem oda esküvel Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, és ezt mondtam: a te utódaidnak adom. Megmutattam neked, de nem mehetsz be oda.  5 Ott halt meg Mózes, az ÚR szolgája, Móáb földjén, az ÚR akarata szerint.”
Nem nagyok itt a távolságok. A fővárostól dél-keletre, kevesebb mint 40 kilométerre, Madaba város közelében, kanyargós, egyre magasabbra kapaszkodó utakon jutottunk el a 800 méter magas Nébó hegységbe, majd kissé lejjebb ereszkedve a Piszga (Siyagha) tetejére. A hűvös, szeles idő ellenére szerettem volna ott maradni egy darabig, és csak nézni, amit Mózes is láthatott. Meg egy kicsit csendben maradni, s átérezni legalább egy kicsit, amit Mózes érezhetett. Lábai előtt a termékeny Jordán völgye (inkább lábai alatt, hiszen vagy 900 méterrel mélyebben kanyarog a folyó), a folyón túl, karnyújtásnyira Jerikó (27 km) – szinte látja Ráháb házát is a város falán, ahol az ifjú Józsué és Káleb menedéket talált egy éjszakára; s balkézre, mélyen, ott a Sós Tenger. Csodálatos látvány tárult ki Mózes előtt. Előtte... De mi van mögötte? Azt csak ő tudja igazán. Lelki szemei nem egy folyót, de egy egész tengert látnak, melyen átvezette népét. Látja a hatalmas Sínai hegyet, lábánál a lángoló csipke-bokrot, tetején az Isten ujjával írt kőtáblákat, s a 40 évnyi szürke, végtelen homokot... De nincs idő, sietni kell, a csoport már elszaladt. Még egy képet az érckígyóról, meg rólunk – akik szintén feltekintettünk a Golgotára, s meggyógyultunk. (És ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie, hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne. (Jn 3,14k)
Mózes levetette saruját, kivezette népét, felemelte a kígyót, meglátta az ígéret földjét – de nem mehetett be oda. Nem értem. Nem értem, de elfogadom. Hatalmas Úr, hatalmasak voltak eszközeid is! A Piszga tetejéről nem csak Kánaán szépsége látszik, de szolgád, Mózes nagysága is.
Herjeczki Géza

No comments:

Followers