AZ IGE RABJA

JANUÁR

2011-01-06T12:32:00.001-05:00

Ím újat kezdhetünk megint!
Csodálatos az élet.
De szent Igéd szava szerint
Urunk a te beszéded
marad csak változatlanul.
Ég s föld elmúlik végleg.
S mi újat kezdhetünk megint. (HG 1977)

csodálatos karácsony

2010-12-24T12:56:00.001-05:00

MAGNIFICAT

magasztald én lelkem az Urat
áldd
dicsérd
mert nem rejtette el magát
homályhoz szokott szemünket megnyitotta

az Örökkévaló:
szavával mindent Ő teremtett
Ő
a Mindenható hajolt le hozzánk emberekhez

magasztald én lelkem az Urat

Isten közelít hozzánk
ó boldog Mária
ó boldog Ember
boldog emberiség
hogy viseled majd el
hogyan bírod ki
hogy érted majd meg
(hogyan is érthetnéd meg?)
ó szegény Mária:
A MINDENHATÓ GYERMEKED LESZ
hogy atyánk
édes Atyánk legyen

magasztald én lelkem az Urat

csodálatos karácsony:
ó áldott asszony
ó boldog Újszülött
éneklő angyalok
ujjongó Isten

örülj hát ember!

magasztald én lelkem az Urat
áldd
dicsérd
(1980)

A Szentírás pora is arany

2010-06-21T23:01:00.002-04:00

"A Szentírás pora is arany és gyémánt, az evangélium azonban a Biblia kincse, amelybe angyalok kívánkoznak betekintést nyerni, amelyet próféták ősidők óta kutattak, és csak homályosan értettek, ez az a titok, amit Isten kijelentett az ő Fiában, és megajándékozott vele bennünket a Szentlélek által." (Lukács János) Magyarázat az Áhítat 2010. június 21. délelőtti igéhez. Itt van a link is:
http://www.mbe.baptist.hu/index.php?m=15

A jó rend Isten Lelke által

2010-05-29T12:03:00.001-04:00

Magyarázat a mai igéhez (Áhítat, 2010. május 29. de.)
Olvasható itt: http://www.mbe.baptist.hu/index.php?m=15

A jó rend Isten Lelke által – 1 Korinthus 14,20-33
Ha az avatatlan azt hiheti a nyelveken szólásról, hogy az őrjöngés (23. v.), akkor hogyan lehet az "jel nem a hívőknek, hanem a hitetleneknek" (22. v.)? Érdemes elővenni a Pál által idézett ószövetségi igét: "Idegenek ajkával fogok szólni ehhez a néphez, és így sem hallgatnak rám" (Ézs 28,11). Mivel Isten népe nem akart érteni a világos prófétai felhívásból, az idegen hódítók érthetetlen nyelvét kell hallaniuk, amikor azok megszállják az országot, és ez a történelmi katasztrófa az isteni tanítás, amiből fel kellene fogni annak üzenetét. A nyelveken szólás ott Isten hitetlen népének szóló büntető jel. A jelenben is az a szerepe, hogy annak a hívőnek, aki képtelen külsőséges megnyilvánulások nélkül elhinni Isten jelenlétét, valami megerősítő élményt adjon. Ennyi a szerepe, és szigorúan az egyéni kegyességben és nem a gyülekezeti gyakorlatban, ahol hátráltatja az istentisztelet valóságos lényegének megvalósulását: az ige bölcsességének továbbadását.

Ha ezt Pál a maga korában így fixálta a közösség rendjére vonatkozólag, a ma keresztyénének sem szabad bedőlni az új/régi próbálkozásnak, hogy élmény-istentiszteletté alakítsák az istentiszteleteinket. Annak feladata ugyanis továbbra sem az, hogy valamiféle misztikus hatást éljünk át, hanem hogy a helyes keresztyén látásra és életre tanítson minket. A tanításhoz és tanuláshoz pedig józanságra és rendre van szükség. Igyekszünk ezt a rendet megvalósítani? /Kotmájer Mihály/

PÜNKÖSDI EZ IS

2010-05-25T13:53:00.003-04:00

Tegnap elfelejtettem a linket feltenni az “Áhitat”-hoz, ha valaki esetleg nem tudja, hol keresse.
Itt van a mai magyarázat szövege. A textus Csel 19, 1-12.
http://www.mbe.baptist.hu/index.php?m=15

(A link az aktuális napi igét mutatja. Ha valaki az itt említett magyarázatot keresi, akkor a megfelelő ablakokba a 2010. május 25, délelőttöt kell beállítani.)

“Nem kap valaki automatikusan Szentlelket, miután hívő lesz? Ez gyanús, ezzel valami nem stimmel! - ez tűnik ki Pál kérdéséből. Kimondatlan ez azt jelenti, hogy szerinte a Szentlelket a Krisztus tanítványává létel adja az embernek. Ha nem történt meg, akkor nem lett tanítvány az illető, ahogy ez rögtön ki is derül a János-tanítványokról, akik sok formai és elvi dologban gondolkodnak hasonlóan a keresztyénekhez, de mégsem azok.

Érdemes látni, hogy az apostol az itt említett Krisztushoz csatlakozást nem valami második-harmadik-negyedik vagy torontói, hites stb. áldásként láttatja, hanem első megtérésnek, igaz, egy nagyon hasonló vallásosságból. Nekem ezért mindig gyanús a sokadik áldásban részesültek személye és serege. Vajon ez a legutóbbi tényleg az igazi?

Kedves testvéreim, akiket igyekeztek már (és fognak is igyekezni) "lelkes igazhittérítők" elbizonytalanítani a dogmatikailag helyesen elfogadott, Istenbe vetett bizalomban megélt hitéleteteket illetően, mondván rá, hogy "húsvéti, de nem pünkösdi, nem Szentlélekkel telt hit a tiéd", ne ijedjetek meg! Ha megtértetek, kaptátok a Szentlelket, amikor hívőkké lettetek! Ha nem kaptátok, nem is voltatok keresztyének. A keresztyén ugyanis az, aki annak teljes tanítására mondott igent.” /Kotmájer Mihály/

Ha azon csodálkozol, hogy miért emlegetem Pünkösdöt még a második napon is, megmondom. Évtizedek óta csodálkozom azon, hogy az amerikai gyülekezetek (és főleg az evangéliumi közösségekben) egyszerűen nem ünneplik a Pülkösdöt. (Azt mondod, hogy már nálatok sincs második nap? Igen, kövezett úton jártok, csak idő kérdése, s még tovább is juttok rajta.)

Pünkösdkor és azután is aktuális

2010-05-24T17:54:00.000-04:00

“A Szentlélek munkájának nem feltétlen jele az, ha valami természetfelettinek ható vagy annak megélt dolog történik az emberrel vagy a gyülekezetben: "...Amikor pogányok voltatok, ellenállhatatlanul vitt és sodort valami benneteket a néma bálványokhoz...", vagyis maga a hatás bárhol átélhető: a sámánizmustól a spiritiszta szeánszig, a beavatási vallások rítusaitól az agykontrollig.
A Lélek ajándéka arra szolgál, hogy Isten országának előjele legyen, így csak akkor jöhet tőle, ha Jézust nem háttérbe szorítja, elkendőzi, hanem annak szolgálatát végzi-. Hányszor tévesztett meg vagy bizonytalanított el valami hőzöngés az igazi Lélek-keresztségről? Hányszor hallgattatott el helyes kritikát megakasztva az, hogy produkáltak valami élményszerű látványosságot a tévtanításhoz körítésként? Ne hagyd félrevezetni magad! (Az Áhítat magyarázatát Kotmájer Mihály készítette.)

Szép, pontos, hasznos. Pünkösdkor és azután is.

Az “Áhítat” évtizedek óta mindennapi olvasmányom – a kijelölt igéket, s azután a magyarázatokat is elolvasom.
Az utóbbi években többet beszélgettünk tárgyaltunk arról, hogy változtatni kellene a tartalmán és formáján is. De amikor ilyen jó magyarázatokat találok benne, akkor örülök annak, hogy még mindig megvan. A sok szerző (általában lelkipásztorok) sokszínű írása között vannak ilyen jók is. Örülök neki. Köszönöm Mihály!

PÜNKÖSDI EXKURZUS

2010-05-22T15:05:00.002-04:00

Pünkösdre
(Azután)

"Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én
Lelkemmel, azt mondja a Seregeknek Ura."
(Zakariás 4:6)

azután rádöbbenünk
hogy kár volt
a legnagyobbat
legerősebbet s legokosabbat
játszani

kinek volt is ereje
nem tartott örökké

s végül
helyet adunk az Úrnak is
- fölemelve hozzá
egyszerűbbé
alázatossá vált szívünket -
s szólunk
és imádkozunk:
segíts előre
Lelked által Urunk
most már Rád hagyatkozunk

(1983)

Evangélizáció Szatmárnémetiben

2010-05-15T16:13:00.007-04:00

Szatmárnémetiben két lelkipásztora van a gyülekezetnek: Vékás Zoltán testvér és egy jóval fiatalabb, Szűcs Sándor. Imaházuk befogadóképessége olyan 200 közeli (karzatokkal együtt). Azon a hétvégén, amikor a MABAVISZ tanácskozás és missziós konferencia volt Nagybányán, a szatmárnémetiek evangélizációt tartottak. A több napos evangélizáció záró alkalmaira –szombat estére és vasárnapra- Kulcsár Tibor budafoki lelkipásztort és gyülekezetét (énekkar, zenekar, harang-zenekar) hívták meg. Vasárnap estére a várható érdeklődők számára való tekintettel kibérelték a város egyik hangversenytermét, ahol 600-an is elfértek.
Erre az esti evangélizációra igyekeztem én is, Kovács József testvérék jóvoltából, akik magukkal vittek. Mészáros Kálmán testvért pedig Balláról hozta valaki Szatmérnémetibe.

Mire megérkeztünk, az impozáns, két galériás, páholyos hangversenyterem teljesen tele volt. Gondolom, hogy a jelenlévők fele látogató lehetett. Nagyszerű alkalom az evangélium hirdetésére. Szólt az evangélium? Igen. Vékás és Szűcs testvér megnyitó szavai és imádság után Mészáros testvér (a Magyarországi Baptista Egyház elnöke) és Herjeczki testvér (az Észak-Amerikai Magyar Baptista Szövetség elnöke) köszöntötte a jelenlévőket, majd a budafoki gyülekezet kiválóan felkészült énekesei és zenészei szolgáltak.

Az evangéliumi üzenetet tolmácsoló énekek között két testvér bizonyságtétele hangzott el. Mind a kettő személyes, konkrét és megragadó volt: Jézus Krisztus követésére buzdított, példát is mutatva rá. A szolgálatok az igehirdetés felé mutattak, amihez alapul Lk 23,32-43-at olvasta föl Kulcsár testvér. A megtérő lator esetén keresztül a Jézus Krisztus melletti döntés lehetőségére, szükségességére és sürgősségére mutatott az igehirdetés. Felhívás is hangzott, s többen jelezték, hogy szükségük van a Megváltóra.

Örülök, hogy részt vehettem ezen az alkalmon, s tanúja lehettem a helyi testvérek jó szervezésének, a vendég szolgálattevők példás helytállásának, s annak, hogy a Szentlélek ma is munkálkodik, felhasználva azok szolgálatát, akik már az Övéi.

Vékás testvéréknél vacsoráztunk, majd hazaindultunk – a budafokiak egy nagy busszal, én pedig Mészáros testvérékkel, akik hazavittek nővéremhez, Budapestre.

Áldozócsütörtöki kitérő

2010-05-13T11:01:00.001-04:00

Igaz, hogy régen írtam már ezt a verset, dehát a mennybemenetel mégrégebben történt. S mégis, mais része az életünknek.

MENNYBEMENETEL

"Felemeltetett a mennybe."
Márk 16:19

elmentél
hogy velünk maradj örökre

így akartad

s hogy úgy van
mint akartad
s hogy jól van így
míg kezünket fogod
itt az enyémet
s amott
más kontinensen
az övékét
és bárhol bárkiét ─
míg kezünket fogod
tudjuk hogy jól van így

de hogy Pétert
hogy édesanyádat
milyen nehéz úton vezetted
s milyen hatalmas kézzel
hogy szívük meg nem szakadt ─

***

légy áldva Mester
mennybe ment Király
dicsérjen ég
kereszt
töprengő értelem
s a szívünk

(1979)

Egy vasárnap délelőtt Nagybányán

2010-05-07T23:03:00.005-04:00

Vasárnap reggel (április 18-án) Fazakas testvéréknél ébredtem. Nagy házban laknak, a városi piac utcájára nyílik a kapujuk. Igen forgalmas és szűk az utca, nem könnyű kiállni az autóval.
Feleségével kettesben élnek itthon, a gyerekek már felnőttek, családot alapítottak. Úgy beszélgettünk, mint régi ismerősök, hiszen már valamikor Amerikában is találkoztunk –talán New Yorkban–, de főként úgy, mint testvérek. Milyen jó, hogy az Úr gyermekeinek mindenütt vannak testvérei.

10 óra előtt a lelkipásztor irodájában találkoztunk és együtt imádkoztunk a szolgálattevőkkel. Két testvér vezette az imaórát, Kovács testvér a vasárnapi iskolát és ezúttal én prédikáltam.
Az imaház lazán megtelt az imaórára. Olyan nyolcvan körül lehettünk, később száz fölött. Az imaórán sokan imádkoztak, sorban, röviden és buzgón. A vasárnapi iskolán a lelkipásztor rákérdezett a testvérekre, s együtt értelmezték az olvasott igét. Az igehirdetés előtt átadtam az üdvözleteket és egy rövid beszámolót tartottam az itteni gyülekezetek életéről, majd Zakariás könyvéből olvastam igét – a héten az Áhítat igéi innen voltak. „Áldás, megtartás, szabadulás” – ezt a címet adtam szolgálatomnak, amire valahogyan nehezen készültem el.
A kör alakú templomban mindenki közelinek tűnt – az igehirdetői pódium szinte a terem közepén van. Szépen hangzott az ének – a közös énekeket két egészen fiatal fiú kísérte: zongorán és orgonán, s valaki trombitával is. Az énekkar (vagy 30 tagú) egy éneket énekelt.
A gyülekezet figyelmes volt, egy kicsit komornak is tűnt.

A tisztelet után a sok ajtó közül az egyiknél megálltunk Kovács testvérrel és köszöntöttük a testvéreket. Sokan bíztak rám üdvözletet – ismerősök és gyülekezetek számára.

Kovács testvéréknél ebédeltem. Az impozáns templomhoz csatlakozó épületrészben van a szolgálati lakás. Azt gondolom, hogy van ott még egy másik lakás is, ahol Borzási Csaba fiatal lelkipásztor lakhat családjával. Kovács testvéréknek 2 gyermekük van. A nagyobbik –olyan 12 éves forma fiú- jó segítség az imaházban pl. az énekek vetítése, vagy egyéb komputerrel kapcsolatos ügyekben. Az imaház jól fel van szerelve mindenféle technikai eszközökkel.

A finom ebéd és egy kis beszélgetés után Kovács testvérék elvittek Szatmárnémetibe. Az esti tiszteletet ott töltöttük – részt vettünk a helyi baptista gyülekezet által rendezett néhány napos evangélizáció záró alkalmán.

Missziós konferencia Nagybányán

2010-05-02T22:47:00.003-04:00

Megérkeztünk tehát Nagybányára Papp testvérrel. Egy kis keresgélés után, egy gyors folyású folyó másik partján rátaláltunk az impozáns imaházra, ami jóval nagyobb, mint amiben 20 éve jártam. Dr. Kovács József tesvér fogadott bennünket, a helyi gyülekezet lelkipásztora és a szövetség főtitkára. A gyülekezetnek van egy másik, egészen fiatal prédikátora is, Borzása Csaba - vele is ott találkoztunk. A nap további eseményeiről már írtam.
Szombaton reggel 10-re, missziós konferenciát hírdettek testvéreink. Tkp. ez is MABAVISZ szervezésű volt. Mint megtudtam, 5 éve váltakozva Magyarországon és Erdélyben rendeznek évenként egy-egy ilyen találkozót. A legutóbbi Békésen volt, amelyen Kulcsár testvér képviselt bennünket.
„Az imádkozás és a misszió” volt a találkozó témája. Közel 200-an lehettünk. Főként Erdélyből érkeztek a testvérek, de mind a 6 magyar baptista szövetség képviselve volt. A nap során egy „Missziós körkép”-re is sor került, amikor minden tagszövetség képviselője 4-4 percben beszámolhatott az utóbbi év fontosabb eseményeiről.
A főtámát Dr. Simon József, nagyváradi lelkipásztor tv. amerikai hangulatú előadása indította. Alapigéje Ezékiel 22:30 volt („Kerestem köztük valakit, aki építené a falat, és odaállana a résre színem elé az országért, hogy ne pusztítsam el, de nem találtam”). Eredménytelenségünk okát kereste az előadó, s oda jutott, hogy azért olyan rossz a statisztika, mert élettelen a gyülekezet, élettelen a tanítás és a tanító. (Szerintem ez csak egy a léhetséges okok körül és semmi esetre sem „az ok”. Amikor ezt tartjuk „az oknak”, akkor kezdődik meg a vádaskodás, a mutogatás, a kizárósdi, s a „módszerek” keresgélése.)
Az előadás egyik értékes gondolata az volt, hogy Isten „valakit” keresett és nem valamit. Egy másik, hogy a bűnös nem az ördögé; Isten teremtette és Jézus Krisztus meghalt érte. Az előadást imádságok, majd fórumbeszélgetés követte.
A konferencia keretében került sor a MABAVISZ két évenként esedékes elnökváltásra, ami néha választással is egybeesik, mint az idén – de erről már írtam, s ugyancsak írtam a nap különleges meglepetéséről: a Kornya-díj átadásáról Veress Ernő nyugalmazott lelkipásztor testvérnek.
A konferencia után közös ebéden vettünk részt az imaház földszinti termeiben. Jónéhány ismerős és sok először látott testvérrel találkoztam. Sok fényképet, néhány hangfelvételt is készítettem, amiket aztán nagy ügyesen otthon hagytam. Kornél öcsém és Karner MariAnne segítségével az interneten keresztül egy részét már megkaptam. Remélem lassan a többi is ide vándorol majd. (A mostani két képet Kovács testvértől kaptam.)

MABAVISZ TANÁCSÜLÉS

2010-04-28T16:18:00.002-04:00

Péntek délben, Nagybányán, finom ebéddel vártak bennünket a helyi testvérek, ami után neki kezdtünk a tanácskozásnak. A MABAVISZ igazgató-tanácsa gyűlésére a tagszövetségek képviselői voltak hivatalosak. Erdélyből hárman, Magyaroroszágról ketten érkeztek, a tengeren túliakat én képviseltem, egy-egy testvér érkezett a Délvidékről, Kárpátaljáról és a Felvidékről.
Áhítattal kezdtük gyűlésünket, amit a területenkénti missziós beszámoló követett. Ennek segítségével egy a kicsit áttekintettük az egész világon folyó magyar baptista missziót. Jó volt hallani testvéreink öröméről és gondjairől is – hálát adni és segíteni csak akkor tudunk, ha ismerjük egymást.
Ennek során hallottunk pl. az erdélyi testérektől a szalárdi szeretetházról: megvásárolásáról és az ott folyó munkáról, vagy pl. a szentpéteri (Felvidék) imaháznál szükségessé vált építkezésről, illetve a tervekről, melyek megvalósításához segítségre volna szükségük.
Egy követően sokat beszéltünk az „Áhítat”-ról, a Mabavisz egyetlen kiadványáról. Kifejeztük a további megjelentetése iránti igényünket és egyúttal azt is, hogy többféle változtatást is indokoltnak látunk. Megpróbáljuk jobbá, az egyéni áhítatok számára is alkalmasabbá tenni, ugyanakkor szeretnénk, ha az Áhítat továbbra is alkalmas maradna a gyülekezeti szolgálatok koordinálására (Vezérfonal).
A Kornya díjról. A Mabavisz tanácsa tavaly úgy határozott, hogy létrehozzuk a Kornya-díjat, mellyel a missziómunkában élen járó, másoknak is példát adó, Mesterünk parancsának engedelmeskedő lelkipásztorokat tisztelünk meg, s egyúttal ezzel elevenen tartjuk a nagy magyar paraszt-próféta emlékét is. A díjat elsőként –mindannyiunk egybehangzó döntése alapján- Veress Ernő nyugalmazott lelkipásztor tv.-nek ítéltük oda (melyet a másnap sorra kerülő missziós konferencián meg is kapott).
A legközelebbi MABAVITra nézve olyan gondolat is elhangzott, hogy azt a 2011-es magyarországi Franklin Graham Fesztivállal kapcsolatosan tartanánk meg. Konkrét javaslatot vagy tervet a következő nagy találkozóról nem hallottam. A legutóbbi, 3-dik találkozóra Debrecenben került sor, 2006 augusztusában. Most talán az erdélyi testvérek lennének soron.
Ezen az alkalmon vezetőség váltásra is sor került. A világszövetség működési rendjének megfelelően most magyarországi vezető veszi át Gergely István tv-től az elnöki tisztet. Mivel ezúttal a titkár tv. megbízatása is lejárt, arra egy erdélyi testvért választottunk.
A kezdő áhítatot Gergely tv., a befejezőt pedig Mészáros testvér tartotta.
A vacsorára a nagybanyai gyülekezet egyik testvérének a cukrászdájában került sor. Én az Amerikát már többször is megjárt Fazekas testvéréknél kaptam kényelmes szállást - hiszen a szép nagybányai napoknak ez csak az első felvonása volt.

A Kornya-díjat Veress Ernő nyugalmazott lelkipásztor testvérnek adják át a világszövetség vezetői. A képen, balról: Herjeczki Géza, Gergely István, Veress Ernő, Mészáros Kálmán és Kovács József.

NAGYBÁNYA

2010-04-22T11:39:00.002-04:00

Pénteken reggel elindultunk Nagybányára, a MABAVISZ gyűlés színhelyére. Papp János testvér vitt magával, autóval. 5 órán belül odaértünk; gyorsan haladtunk. Ennél gyorsabban csak egyszer utaztam Erdélybe, s az tkp. a legelső utam volt Romániába. 1989. karácsonya és az újév között lehetett. A forradalom után végre megnyíltak a határok, s a váci gyülekezet testvérisége úgy gondolta, hogy segítséget küld az erdélyi testvéreknek. Nem tudom miért, a Nagybányai gyülekezetet vettük célba. Talán személyes kapcsolatban lehetett valaki az ottaniakkal. Én is mentem velük, mint a váci gyülekezet akkori lelkipásztora. Lakati Péter kocsijában utaztam. A 3-4 autó úgy szedte a szilágysági kanyarokat, ahogy csak lehetett. Azt mondták ugyanis akkor, hogy a határ közelében még lőnek. Erről nem győződtünk meg személyesen, aminek persze nagyon örültünk. Volt azonban okunk a hálaadásra bőven, amikor megérkeztünk Mike Béla testvérékhez – akik ott laktak az imaház mellett. (Persze ez a régi imaház volt. Azóta egy nagyszerű új imaházat építettek a nagybányai testvérek.) (Ha megtalálom, utólag ide teszem a fényképet erről a különleges találkozóról.)
Csak rövid ideig maradtunk, s vissza indultunk, Vácra. Remélem, hogy a két gyülekezetnek azóta is megvan a kapcsolata.
Az új imaház fényképét máris ide teszem.

2010-04-20T17:20:00.000-04:00

Mielőtt pénteken reggel útra keltünk volna Nagybánya felé, meglátogattam testvéreimet. Olgáékat (tegnap írtam is róla), Nellyt és Kornélékat; Helgáékkal is találkoztam.
A gyerekek nagyok, szépen fejlődnek, egyik jobban tanul, mint a másik, rendszeresen járnak gyülekezetbe, szeretik az Úr Jézust.
A mai képen Kornélékat láthatjuk, baloldalt Ildikóval.

Pesten

2010-04-20T17:12:00.002-04:00

Mielőtt pénteken reggel útra keltünk volna Nagybánya felé, meglátogattam testvéreimet. Olgáékat (tegnap írtam is róla), Nellyt és Kornélékat; Helgáékkal is találkoztam.

A gyerekek nagyok, szépen fejlődnek, egyik jobban tanul, mint a másik, rendszeresen járnak gyülekezetbe, szeretik az Úr Jézust.

A mai képen Kornélékat láthatjuk, baloldalt Ildikóval.

ÚTON

2010-04-19T17:27:00.005-04:00

Hétfőn útra keltem Detroitból, kedden délután megérkeztem Budapestre. Béla vitt ki, Kornél várt Pesten. Ildikónál van a „főhadiszállásom”. Jó vacsora, valamennyi beszélgetés után jól esett az éjszakai pihenés. (Éjszaka? Ilyenkor éppen az az egyik baj, hogy a szervezet nem tudja, mikor van éjszaka, mikor nincs. Mindenesetre az előző napokban nem sokat, az utazás során meg szinte semmit sem sikerült aludnom.)
Szerdán Robi elvitt Szokolyára, a szülőfalumba, Olgiékhoz. Szép kis falu ez, a Börzsöny hegység lábánál. Elmentünk Gyuszi üzemébe. Különleges fröccsöntési technológiával most pl. egy nagyszerű logikai játék előállításán dolgozott.
Este az imaházban találkoztam a rokonokkal is. Floch Gábor lelkipásztor hirdette az igét János 4-ből. Lendületes, elgondolkodtató igehirdetés volt. A gyülekezet szereti lelkipásztorát. Imádságra is maradt idő. Néhány aktuális téma is volt. (Az egyik unokabátyám kivizsgálás alatt van kórházban és egy távolabbi rokonom, Éva, nagyon súlyos műtét előtt áll. A lelkipásztor a Békési Ifjúságira megy a hét végén, s ott fog szolgálni.)
A bibliaórát egy különleges imaóra követte. A faluért imádkoznak együtt a keresztyén gyülekezetek lelkészei és hívei. Most a református lelkész vezette az alkalmat. Szép és hiszem, hogy áldással járó igyekezet.

A képeket úgy látszik nem lehet akárhova rakni.
Képszövegek: Imaóra a faluért.
Gyuszi műhelyében, balról: Győző, Olga, Géza, Gyuszi.
Imaházban, balról: Gyuszi, Gábor, Róbert, Géza

HÚSVÉTI KIÁLTVÁNY

2010-04-08T19:14:00.001-04:00

HÚSVÉTI KIÁLTVÁNY

1.
Keresztnél kezeket tördelő meaculpázók!
Sírra kövér könnyeket ejtők!
Vasárnapra mindezt elfelejtők!
Keresztyének!
Krisztus köztünk él!
Föltámadt, mert meghalt!

Ti nagyon jól tudjátok, hogy értünk
és helyettünk
és miattunk.

És nem csak meghalt -
föl is támadott,
hogy mi is meghalhassunk,
és föl is támadhassunk!

2.
Nyögéstől és recsegéstől hangos a föld:
mindegyikünk saját krisztus-keresztjére mászik.
Tenyereink a szögek köré vörösödnek,
fejünk tövis-koszorúba mélyed,
szenvedő ráncok nőnek arcunkra,
sebeinkből kiszédülő vércsöppek nyöszörögnek.

Kétezer éves agónia.
Kínlódás vég nélkül.
Föltámadni akarók nem tudunk meghalni:
minden lélegzetünk,
minden gondolatunk
énünket élesztgeti.

3.
Kínlódók kara!
Kiáltsunk egyszerre föl!
Nyöszörgésünk hangoljuk össze:
Kevés ez a 4 seb Urunk a föltámadáshoz!
Hatalmas énünk képtelen kicsöpögni belőlünk!
Örök péntektől szabadíts meg!
Döfd belénk dárdád,
hogy az átszakított bordák közt
kiessen belőlünk a szenvedés!

Kiabáljunk:
dárdát énünkbe!
utolsó sóhajt!
szabadulást a keresztről!
föltámadást!
húsvét-vasárnapot!

1968

MA IS

2010-04-07T16:27:00.000-04:00

MA IS
(Lukács 24:1-12)

Elhengerítve lehet bár a kő,
üres lehet a sír,
szólhatnak angyalok,
zenghet a prédikáció ─
üres fecsegésnek tűnik az,
legföljebb csodálkozásra késztet.

Hitet a Vele való
személyes találkozás ébreszt!

1982

ÜRES SZÍV

2010-04-05T18:48:00.001-04:00

ÜRES SZÍV

nincs itt
mondták az angyalok
a sír üres

itt sincs
dobogja meglepett
szégyenkező szívünk
itt sincs
bár itt lehetne

jöjj Föltámadott
szívünket újra töltse be lényed
értelmetlen Nélküled az élet

1980

Szép, örömteljes húsvéti ünneplést kívánok a kedves olvasónak!

2010-04-04T16:25:00.002-04:00

FÖLTÁMADOTT!

Micsoda nehézfejű
tanítványaid vagyunk
Uram!

Bambán bámulunk
az üres sírba.

Kétségbeesetten kotorászunk
dolgaink között:
"itt kell lennie!"

Téged nem háborít föl
konok hitetlenségünk.
Mellénk állsz.
Megkérded kit keresünk?

Újra megteszed
a lehetetlent:

korlátok közé szorult
tekintetünk kötelékeit
megoldod
föltámadott arcod
ragyogásával.

1973

NAGYSZOMBAT

2010-04-03T21:07:00.000-04:00

NAGYSZOMBAT

egész nap nem volt egy szavad se hozzánk
emberekhez
oktató szádból elszökött az értelem
a lüktető élet nyelvét elfeledted

nagyszombati ember vagyok én is
ma egész nap
- s hogy mióta? s meddig? -
álmosság
letargia
értelmetlen semmit-tevés a gyárban
itthon céltalan mindenbe-kapás
összeszaggatott szonett
kedvetlen lassú pulzus

nem merek szürke szemeimbe nézni
mert ott a Te szótlan szádra
egész nap lebegő élettelenségedre látnék

Uram
Te holnap kilépsz a hallgatásból
hadd lángoljanak hát föl holnap
az én nagyszombati szemeim is

1968

FELELJ, HA VAGY!

2010-04-03T00:09:00.001-04:00

"FELELJ HA VAGY!"
(Zelk Zoltán)

'kérdezni szeretnék inkább'
mondtad az imént
a képernyőn
és mondtad a versed
a csodálatos kétsorost
a 25 éve írottat:
"Szélfútta levél a világ.
De hol az ág? de Ki az ág?"

megállítottál

nálunk zúgnak a harangok éppen
körmenetre ment az egész falu
húsvéti prédikációmra készülök

mondd Zoli bácsi
nem látod tényleg Őt?

beszélni nem sokat beszél
csak szeret
és úgy uralkodik
ahogyan a keresztre ment

Őt meg lehet tagadni
Ő úgy "van"
hogy lehet nem-észrevenni

jelenlétét nem kényszeríti ránk
de szól
hív és szeret

neked kell válaszolni

1979, Jánoshalma

FÁJDALMAK FÉRFIA

2010-04-01T12:48:00.002-04:00

Dsida Jenő:
KRISZTUS

Krisztusom,
én leveszem képedet falamról. Torz
hamisításnak érzem vonalait, színeit, sohase
tudtalak ilyennek elképzelni, amilyen itt vagy.
Ilyen ragyogó kékszeműnek, ilyen jóllakottan
derűsnek, ilyen kitelt arcúnak, ilyen
enyhe pirosnak, mint a tejbe esett rózsa.
Én sok éjszaka láttalak már, hallgattalak is
számtalanszor, és tudom, hogy te egyszerű
voltál, szürke, fáradt és hozzánk hasonló.
Álmatlanul csavarogtad a számkivetettek
útját, a nyomor, az éhség siralomvölgyeit
s gyötrő aggodalmaid horizontján már az eget
nyaldosták pusztuló Jeruzsálemed lángjai.
Hangod fájó hullámokat kavart, mikor
a sok beszéd után rekedten újra
szólani kezdtél. Megtépett és színehagyott
ruhádon vastagon ült a nagy út pora,
sovány, széltől-naptól cserzett arcodon
bronzvörösre gyúlt a sárgaság s két
parázsló szemedből sisteregve hullottak
borzas szakálladra az Isten könnyei –

***

FÁJDALMAK FÉRFIA
Dsida Jenőre emlékezve*

talán mert halálos beteg voltál
te is
s tudtad:
már közeleg az óra
talán azért értetted meg
jobban mint más
a Mestert

tudtad
hogy Krisztus Ő
dicsőséges Király
országa fényes
uralma végtelen
de nem itt tündököl

itt inkább szolgál
gyötrődik
itt inkább értünk imádkozik
fájdalmainkat hordozza
s hogy mi is élhessünk Vele:
meghal helyettünk

(*Dsida Jenő (1907-1938), a "Krisztus" című vers szerzője.)

1983

AZ ÁRULÁS

2010-03-31T16:14:00.001-04:00

AZ ÁRULÁS

"Erre a tanitványok mind elhagyták őt és elfutottak."
(Máté 26:56)

Messiásodat
kinek szavába gyökerezett idegzeted
kit titkon szívedbe rejtettél
kinek fogadalmakat tettél
ki nélkül nem tudtad elképzelni életedet
halálra keresik

ideges kapkodással
szíved legmélyebb sarkába rejted
s már rettegsz is magadtól
mert agyadban megszilárdul egy hang:
"egyiktek elárul engem"
rettegsz magadtól
mert jól tudod hová rejtetted

egyszerre vív csatát benned hited:
"hiszen másként nem lehet csak veled"
és e borzasztó szkizoid gondolat:
"talán éppen én fogom elárulni"
felüvöltesz
őrülten kiáltozol magadban:
"én soha soha soha"
de tudod:
halálra keresik
s hogy egyikőtök elárulja

föl sem észlelsz
s már itt vannak Messiásodért
kardot rántasz és lecsapsz
vagy - inkább eldobod
hiszen így könnyebb lesz futni

rohansz
és átkozod a gaz árulót
ki Messiásodat eladta
futsz
és átkokat szórsz a hitvány alakra

1969

A NAGY FOGADKOZÓ

2010-03-30T11:31:00.001-04:00

A NAGY FOGADKOZÓ
(Máté 26:30-35)

ha mindnyájan megbotránkoznak is
Tebenned
én meg nem botránkozom soha!

ha mindnyájan mutogatnak is rám:
a nagy fogadkozó:
a háromszor tagadó!

(tudom én:
nem levegőbe beszéltél
Péter)

hitetlenkedés és előítélet
s te
örökkön kukorékoló énem:
(megpróbáltatás éji kakasok)
ti köszörülitek
értelembe hasító
ésszerűséget sértő
bárgyú mondataimat:

ha
meg is kell halnom
Veled:
nem tagadlak meg!

1968

NAGYHETI TEMETÉS

2010-03-30T00:03:00.001-04:00

A Virágvasárnap már mögöttünk van. Benne vagyunk a NAGYHÉT-ben. Hogy telt a hétfő, az imahétfő? – bár ezúttal jó lenne az egész hétre kiterjeszteni a gyülekezetért és egymásért való imádságokat is!
Korpás Magdolna temetésére mentünk délelőtt. Monrón temették, olyan 40 perces útra van ez Béláéktól – mert onnan indultunk 2 kocsival, nyolcan. Köszönöm, hogy eljöttetek. Szép bizonyságtétel volt az énekünk: Ha Isten békéje lakja szívemet... két verset magyarul, egyet angolul énekeltünk.
Meglepett, hogy egy szép gyülekezetnyi embert találtunk a funerálhomeban, akik tulajdonképpen mind közvetlen családtagok voltak: gyerekek, unokák és dédunokák.
A családból ketten szóltak, ami tkp. bizonyságtétel volt elsősorban. Ifjúsági prédikátor az egyik unoka. Valaki szólót énekelt: A tied vagyok... ó, vonj engem, Jézus, mindig közelebb... persze, angolul. Én is angolul szolgáltam, illetve a bevezető imádságot magyarul mondtam. Korpásnéni gyermekei értenek magyarul, Kati kiválóan beszél és olvas is, de a fiatalok nem.
A hangsúly azon volt, hogy Korpás tvnő az Úrban halt meg, beszéde és élete Jézus Krisztusra mutatott, s legyen ez a jelenlevőknek vigasztalásul, és legyen jó példa is, hogy mindannyian Őt kövessük! Ahogy a családot láttam és hallottam, úgy tünt, hogy legnagyobbrészük hívő.
Nincs is annál fontosabb, minthogy Jézus Krisztusról szóljon az életünk – nem is csak Istenről, hanem a hozzá vezető egyetlen útról, az értünk életét is feláldozó Jézus Krisztusról.
Nem sokkal több, mint egy hónapja Fűr testvérnő ment el közülünk az Úrhoz. Egy éve meg Béla bácsi. Hárman is hiányoznak.
Kérjük a gyülekezet Urát, hogy állítson a helyükbe másokat, adjon megtérőket, pótolja, növelje gyülekezetünket!

VIRÁGVASÁRNAP

2010-03-29T23:51:00.001-04:00

VIRÁGVASÁRNAP

"Az Úrnak szüksége van rá!"
(Lukács 19:34)

Én Uram, nagy királyom
a szívem nézd - kitárom
előtted.

Mindent oda'dnék néked -
ha volna rá szükséged.

Parancsod készen várom.

Én Uram és királyom
használj, mert alig várom,

hogy alkalmas lehessek,
szolgálatot tehessek
Neked.

* * *

Bár ott lehettem volna!
Pálmát lengettem volna.
Lábad elé a porba
ruhám vetettem volna.
Ha ott lehettem volna!

* * *

"Kicsoda ez?" (Máté 21:10)

A Názáreti Jézus ő!
Így szóltam volna bátran,
ha tőlem kérdezik: kicsoda ez?

Jézus ő,
a Mester,
ki életem örömmel,
erővel,
értelemmel
töltötte meg.

Azóta zeng az ének
ajkamon. Nagy nevének
tisztelet és dicséret
érte. S amíg csak élek
Uram, én arra kérlek:
nevedről hadd beszéljek,
s az ajkamon az ének
ne érjen soha véget!

1974

ZILAHON A VILÁG SZEME

2010-02-20T17:01:00.002-05:00

Örülök annak, hogy a zilahi testvérek megtalálták a módját annak, hogy az evangélizációs sorozatukat az egész világon hallhassák-láthassák.
Utólag meg fogom nézni azokat az adásokat is, amelyeket nem tudtam "egyenesben" venni.
Ha valaki még nem tudná, hol fogható, ide írom:
www.livestream.com/baptistatvzilah

ÜNNEPEK UTÁN

2010-01-06T21:34:00.003-05:00

ÜNNEPEK UTÁN

Elmúltak mind az ünnepek.
Néped eljött,
ott volt,
Rád figyelt.
S Te szóltál velünk.

Mostmár tekints kegyelmesen ránk,
s szerelmed hívja szárba,
s bontsa kalászba
az igemagvakat!

Éltess,
mert jönnek már a hétköznapok,
s nem vár az idő,
a föld,
a gép!
Munkánk végzéséhez is
Te adsz erőt:
fölvenni és letenni,
győzni és megpihenni.

Bátor munkásai vagyunk
a földnek,
hiszen miénk,
mert nékünk adta Isten.
S míg munkáljuk az emberiség
javát:
éhséget csillapítunk,
ruhát szabunk,
békét kötögetünk,
nem feledjük
mi legfontosabb:
az evangéliumot;
hogy Isten szeret,
hogy Fiát elküldte nékünk,
hogy Jézus életét adta értünk.

Jöjj Mester!
Annak, ki minket így szeret
itt a helye közöttünk.
Jöjj,
hétköznapjainkban is
foglald el a főhelyet!

Jöjj fénysugár,
s vezess!
Veled boldog a földi élet,
s Veled miénk a Menny is.

1981

Keresem a lehetőségét annak, hogy a verseimből egy másik helyen, de ehhez a bloghoz kapcsolva folyamatosan bővíthető összeállítást készítsek. Van valakinek valami jó ötlete?

KARÁCSONY '09

2010-01-04T23:11:00.005-05:00

Karácsonyt együtt töltöttük a gyerekekkel. Eljöttek hozzánk Lincoln Parkba.
A képet az imaházból jövet készíthettem, gondolom pénteken délután.
Mellettem Éva, majd Annie, Dávid és Ádám.

KARÁCSONYI VERSEK

2009-12-26T16:43:00.002-05:00

Igaz lehet, hogy több mint 40 évvel ezelőtt írtam ezt a két karácsonyi verset? Hát akkor én is kell, hogy legalább annyi legyek. Vagy több. :)
Volt idő, amikor azt gondoltam kár volt beletenni a "Várj még!" című kötetembe az elsőt. De most nem bánom. Előidézik a tízes éveim végi vívódásaimat az Igével.

KÖTÉL A JÁSZOLNÁL

Zuhogó Zambézik,
andalgó Amazonászok
feléd, beléd sietnek, Tenger.
Köszöntenek.

Uram!
Bölcsek, pásztorok,
szegények, gazdagok
- zúgó folyamok -
utat keresnek,
csendesednek,
útjuk jászolodhoz vezet.
Betérve
lerakják minden kincsüket,
leborulnak, imádnak...
Én meg csak nézem, nézem őket
kidülledt, sóvár szemekkel:
milyen boldogok...
milyen szabadok!

Közben vastag, konok,
szőrös nyakam vérzik.
Véresre rágta a kötél,
mely engem, a kérődző ökröt
jászolodtól pár lépésre
szénás vályúmhoz köt.

1965

KARÁCSONY UTÁN

Uram
meddig képzelem még
palotának
vendégfogadónak
kényelmes szobának
párnázott bölcsőnek magamat
meddig erősítgetem
kész-lenni-akarással
magam-nemesítgetéssel
tisztítgatásokkal
az amúgy is ráfordított zárat
mikor pirul belém
barlang-
odú-
szálkás-jászol-voltom
mikor nyitogatom meg a reteszeket
fölkészületlenségem
értéktelenségem
szennyességem
bűnösségem fölismerésével
1967

AZ IGE TESTTÉ LETT

2009-12-22T15:41:00.002-05:00

„Az Ige testté lett és lakozott miközöttünk, és láttuk az Ő dicsőségét...” (Jn 1,14) Ha csak múlt időben beszélhetnénk erről az eseményről, akkor is szép lenne. De ha úgy lenne, ma senkinek sem jutna eszébe Betlehemről, Máriáról, Jézusról, csillagról beszélni; sőt, bizonyára senki sem tudna róla. De az akkor testté lett Ige közöttünk lakik ma is. Még pontosabban: az övéi között, akik tapasztalják is ennek valóságát.
Szerezzünk örömöt Jézus Krisztusnak azzal, hogy ezekben a napokban még tudatosabban tesszük, amit máskor is jó lenne: Róla beszélünk, Rá mutatunk, az Ő születéséről és az Ő közöttünk létének értelméről és hatásáról teszünk bizonyságot. Nem is csak az idegeneknek, hanem a gyermekeinknek, hitvesünknek, a kiterjedt családunknak – akik között vannak olyanok is, akik még nem fogadták be hittel Őt.
A gyülekezeteinkben meg Róla szól az ének, a versek, bizonyságtételek és az igehirdetés. Mert két évezreddel a Megváltó születése után gyülekezetek százezreiben ünnepelnek ezekben a napokban. Közöttük van a mi néhány gyülekezetünk is.
Krisztusra néző, Őt ünneplő és Őt visszaváró testvérek! Az öröm és hálaadás során gondoljuk imádságos szeretettel egymásra, gyülekezeteinkre, lelkipásztorainkra, nyugdíjas szolgatársainkra és aktív, terheket hordozó testvériségünkre, valamint a fiatalokra és gyermekeinkre! Nem őket és nem egymást ünnepeljük, de együtt és egymást szeretve és összefogva nézünk a testté lett Igére, aki arra is tanított bennünket, hogy arról fogják megismeri rólunk, hogy az élő Jézus Krisztus tanítványai vagyunk, ha egymást szeretni fogjuk.
Örömteljes karácsonyi ünneplést kívánok.

EGYÜTT KRISZTUS SZOLGÁLATÁBAN

2009-11-13T14:49:00.004-05:00

Igaz, hogy egy jó két napos lelkipásztor találkozóba nem fér bele mindaz, amiért egyáltalán megszervezni érdemes egy ilyet, a félixfürdős együttlét bizonyította, hogy szükségét érezzük a szolgatársi közösségnek. Nem az egyházaink (vagy a MABAVISZ) működéséhez nélkülözhetelen gyűlések egyike volt ez (gondolom arra el sem jött volna 100 szolgatársunk).
Nálam jóval idősebb és jóval fiatalabb munkatársaim is ott voltak, s jó volt tapasztalni, hogy nem is annyira mondani akartak valamit, hanem inkább figyelni egymásra, megismerni egymást.
Talán nem véletlenül bízott rám néhány éppen ezzel kapcsolatos egyszerű gondolatot az Úr, amit a hétfő esti igehirdetés során mondhattam el. (Megpróbálom feltenni ide.) Szolgatársak lehetnénk, s lehetünk; feladatunkat nem fogjuk betölteni „magányos farkasokként”. Az az idő már lejárt; s ha az apostol példáját nem tudjuk vagy akarjuk követni a szolgatársi kapcsolatokban, bizonyára látni fogjuk annak hátrányos következményeit.
S még valamit: az idősödő szolgatársaknak szükségük van a fiatalok észrevételeire, új ötleteire, hevességükre; a fiatalok egy része pedig el tudja fogadni a korosabbak dörmögését vagy éppen tanácsait.
(Az internetes levevezésről meg csak annyit: az az előnye is megvan, hogy egyrészt sokkal gyorsabban fordulhat a levél, másrész nem kötelező még elolvasni sem. Egymásnak ezt a szabadságot is meg kell adnunk. Az esetleges vita természetes; a szeretetet és tiszteletet meg nem mi írjuk elő egymásnak, hanem az Úr.)
http://www.evangeliumihirnok.net/07-8hangos+/HGigehCsel20.24Felix.mp3

FÉLIX-FÜRDŐ

2009-10-28T12:46:00.002-04:00

Megjártuk Félix-fürdőt.
Örömmel készültünk az Össz-magyar lelkipásztor-házaspárok találkozójára. Négy házaspár kelt útnak a nagypatak ezen oldaláról. Hosszú volt az út, rövid ideig maradtunk – néhány napot előtte, két napot utána. Vasárnapra már mindannyian saját gyülekezetünkben szolgáltunk.
Sok fényképet készítettem – persze, nem eleget. Nagyrészét be is mutattam a gyülekezetnek vasárnap este.
Az áldásos, jól sikerült alkalomról a vasárnapi bulletinba ezt írtam:

Az elmúlt másfél hetet feleségemmel együtt Magyarországon és Erdélyben töltöttük. Utazásunk célja a Félix-fürdőben megrendezett Össz-magyar lelkipásztor-házaspárok találkozóján való részvétel volt.
Ezt a találkozót évekkel ezelőtt mi kezdeményeztük. Tulajdonképpen Novák József testvér szép gondolatát vittem tovább a szövetségünk, majd a MABAVISZ vezetőségéhez, s az fejlődött a most megvalósult találkozóvá.
A mi szövetségünkből végül is 4 házaspár utazott el: Kulcsárék, Novákék, Lukácsék és Herjeczkiék. Rajtunk kívül még a Kárpát medence 3 kis tagszövetségének lelkipásztorait is támogatta szövetségünk. Onnan 12-en érkeztek Összesen mintegy 100 lelkipásztor és majdnem annyi lelkipásztor-feleség vett részt a konferencián.
Mivel a Nagyvárad környéki Félix-fürdőt választottuk, az erdélyi szövetség rendezte a találkozót. Gergely testvérék nagyon kedvezményes árat kaptak. Ezzel azonban az is együtt járt, hogy pl. az első este fűtetlen előadó teremben tartottuk a megnyitó istentiszteletet.
A hangulat-lelkület azonban kezdettől fogva meleg, testvéri volt, s a többi alkalmat azontúl a hatalmas étkező másik felében tartottuk – átrendezve minden alkalommal a székeket.
A konferencia főtámája ez volt: Együtt Krisztus szolgálatában. Az igehirdetések és az előadások ezt, a mindannyiunk számára fontos témát járták körül. Talán már előtte is tudtuk, de utána mindenképpen, hogy a szolgálatunkat nem jó, s talán nem is lehet egyedül végezni. Szükséges és hasznos az Úr szolgáinak összefogása, együttműködése, szolgatársi-munkatársi közössége.
Az erdélyi lelkipásztorok legnagyobb része ott volt, a magyarországiakról nem mondhatom ugyanezt, de onnan is érkeztek többen is – idősek és fiatalok egyaránt. Azt gondolom, hogy mindazok, akik eljöttek, áldást vehettek az Úrtól és megerősödtek a testvéri közösségben.
Köszönjük az erdélyi szövetség vezetőinek jó munkáját, s hálásak vagyunk az Úrnak a gondviselésért és áldásokért.
Délután vetített képekkel is illusztrálva beszámolunk a találkozóról a gyülekezetnek is. Az újságainkban bizonyára több hiradás is lesz majd róla. Az Interneten Veress Efraim tv. blogján szinte azonnal hallható és látható volt a találkozó néhány részlete, a teljes anyag azota is fent van, látható, hallható. A cime: http://vefraim.blogspot.com

Hol vagy Pál apostol?

2009-10-02T11:54:00.003-04:00

"De semmivel sem gondolok, még az én életem sem drága nékem, csakhogy elvégezhessem az én futásomat örömmel, és azt a szolgálatot, melyet vettem az Úr Jézustól, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról." Cselekedetek 20,24

Csodálatos!
Hol vagy mostanában Pál apostol?

ÚR VAGY ESZKÖZ?

2009-09-25T10:56:00.004-04:00

A tegnapi meg a holnapi igékkel kapcsolatban eszembe jutott ez a 25 évvel ezelőtt írott versem.

NEM VARÁZSSZER!

"Miért veretett meg ma bennünket az ÚR a Filiszteusokkal? Hozzuk el ide Sílóból az ÚR szövetségládáját, jöjjön közénk, és szabadítson meg bennünket ellenségeink kezéből!" (1Sámuel 4:3)

Nekünk
se ládánk,
se szobrunk.
Emléktárgyaink sincsenek.
Sőt, Te is elmentél közűlünk
égi Mester.

S mi mégis,
ma is azt hisszük,
hogy ide és oda vihetünk,
erre meg arra kérhetünk,
kedvünk szerint,
varázsszerként használhatunk.

Mégsem vetettél el orcád elől?!

Lesz hát még jövőnk!
S bár fáj, de jó, ahogy
rendet teszel,
s királyunk leszel újra,
nem eszköz.
Parancsoló ura
parányi életünknek.

1983

Gyülekezeti bulletin / heti értesítő

2009-09-07T17:21:00.006-04:00

Vajon lehet-e hozzá kapcsolnom a bulletinunkat? Kipróbálom.
Úgy látszik, nem lehet, talán mert PDF file-ban van.
Megpróbálom akkor egy linkkel idehozni:

Úgy latszik ez sem sikerül.

KÉRNI HAGYOM MAGAMAT...

2009-09-07T17:13:00.000-04:00

Így szól az Úr Isten: Még arra nézve is kérni hagyom magamat Izráel házának; hogy cselekedjem ővelök: Megsokasítom őket, mint a nyájat, emberekkel. (Ezékiel 36,37)

Vajon nekünk is megengedi, hogy kérjük ugyanazt? Azt t.i., hogy sokasítson meg bennünket, hogy cselekedjen velünk úgy, hogy gyülekezetünk ne zsugorodjon, hanem növekedjen a létszámunk. Tkp. ezt tette velünk az ÚR az elmúlt évtizedek során is.
101 éves gyülekezetünk a 20-as évek végén volt a legnagyobb: egy-két évig a 150-et is meghaladta a taglétszám. Akkor 2 másik gyülekezet is egyesült a Delray-ben élő gyülekezetünkkel. A 30-as években százegynéhányan voltunk. A hatvanas években az akkor 60-70 tagú gyülekezetből egy nagyobb csoport a lelkipásztor vezetésével elhagyta a gyülekezetet. A 70-es évek első felében az imaház ajtaja végleges bezárásának lehetősége is felmerült.
Sokszor és sokan imádkoztak az elmúlt 101 esztendő alatt a detroiti gyülekezetért, s az Úr megtartotta és folyamatosan megújította a gyülekezetet. A legutóbbi 35 év során 30 és 45 között volt a tagok száma. A jelenlegi testvériség jóval nagyobb fele az utóbbi 20 évben köztözött ide vagy csatlakozott a gyülekezethez vagy lett bemerítkezés útján tagja annak. Hála az Úrnak, szép számmal vannak gyerkekeink is.
Mindezekből azt látom, hogy az Úr „cselekedett” gyülekezetünkkel. Folyamatosan gondoskodott arról, hogy legyen népe -magyar nyelven bizonyságot tevő népe- a továbbiakban is ezen a helyen.
Kérhetjük hát a ma reggeli ige mellett mi is, hogy adjon gyülekezetünknek növekedést, megtérteket és megtérőket?
Igen, hiszen a régi ígéket a mi tanulságunkra íratta le és őriztette meg Isten.
Igen, ha tudjuk, hogy népét nem annak érdemeiért, hanem saját nevéért tartotta meg (Ez 36,22), aminthogy mi is csak kegyelemből tartattunk meg, hit által, nem cselekedeteink miatt (Ef 2,8-9).
Igen, ha meggondoljuk, hogy az Újszövetségben már nem is egy nép, hanem a Krisztushívő gyülekezet az Úr misszós eszköze.
Kérjük hát hittel és alázattal: Urunk, szaporítsd gyülekezetünket üdvözülőkkel! (Csel 2,47)

ÉREZDD JÓL MAGAD!? Ezékiel 36,22.32

2009-09-04T12:30:00.004-04:00

Érezdd jól magad!? Ezékiel 36,22.32.

Mielőtt a megváltó Jézus Krisztus elmondta volna, hogy érettünk odaadja, föláldozza magát, mielőtt Isten kijelentette volna, hogy az egyszülött Fiúban hívőknek örök életet ad, meg kellett értenünk, hogy nincs érdemünk, nincs mire hivatkoznunk, nem lehet semmiféle követelésünk Istennél. Az egyik ige, amivel ezt megértette velünk: Ezékiel 36-dik részének második fele.
„Nem tiértetek cselekszem én, Izráel háza, hanem szent nevemért, amelyet gyalázatossá tettetek a népek között, amerre csak jártatok.” (Ez 36,22). Hosszú verseken keresztül beszél erről a próféta. S hogy semmi félreértés ne lehessen, a 32. versben újra elmondja (újra megfogalmaztatja Isten) „Nem tiértetek cselekszem – így szól az én Uram, az ÚR -, tudjátok meg ezt! Szégyenkezzetek és piruljatok életetek miatt...”
Milyen kellemetlen, milyen megalázó! milyen észhez térítő, milyen szükséges üzenet!
Természetesen nem csak Izráel házára vonatkozik ez az ige!
Ez nem az a fajta üzenet, amivel mi álltatjuk magunkat, dicsérgetjük magunkat, s bölcstelen módon altatjuk gyermekeinket s a még megtérés előtt álló ismerőseinket. Nem az igén alapul az a bárgyú, talán amerikai eredetű, de ma már mindenhová elterjedt slogan: You can do it! vagy: You deserve it! Megérdemled, hiszen... (megdolgoztál érte; kiérdemelted; olyan jó vagy; ha valaki, akkor te aztán igazán...).
Aki érti az igét, az tudja, hogy Isten nem sértegetni akar bennünket, és nem is megalázni akar, hanem egyszerűen megértetni velünk, hogy milyenek vagyunk; s egyúttal, azzal egyidőben elmondja, hogy mégis „szeret” bennünket – nem azért mert ilyenek vagyunk, hanem azért, akik vagyunk: az Ő népe.
Az, hogy a javunkon nem a mi érdemünkért munkálkodik, hanem önmagáért, szent nevéért, az a kegyelem egyik világos megfogalmazása az Ószövetség lapjain.
Ennek megértése sokkal fontosabb lenne a mai ember számára, mint bárgyú módon vigyázni az önérzetre / selfesteem-re / önbecsülésre.
Ezékiel igéivel Isten megítéli a mi feel good: érezdd jóóól magad önrontó, igétlen és idétlen teológiánkat.

Nem leszel !?

2009-08-29T12:16:00.003-04:00

„Rettenetes véget adok neked, nem leszel! Keresni fognak, de nem találnak meg soha többé! – így szól az én Uram, az ÚR.” (Ezékiel 26,21)

Talán még soha nem gondoltam erre. (A mai Áhítatos igében olvastam ezt a verset - bár nem először, mégis, mintha egészen új lenne.)
Az Isten teremtette élet örök. Nem ér véget a halállal. Az örökélet (üdvösség) nem ér soha véget és a kárhozat is örök. Ezékielnél azt az új dolgot látom, hogy a Teremtő képes arra is, hogy egyszerűen megszüntesse azt, ami volt/van. Nem leszel! Keresni fognak, de nem találnak meg soha többé! Ennek a lehetősége fel sem merült bennem. De Isten ezt is megteheti. S ez rettenetes (Károli: rémséges) vég.
Volt és nincs többé. Lett, mert megteremtette Isten, s nincs, mert ugyanő valahogy megszüntette. Keressük, mert volt, s nem találjuk - nem azért, mert nemjól keressük, hanem mert: nincs. Nem is találok rá megfelelő szót. A teremtés ellenpárja lehet ez az aktus.
Nem is értem, hogy lehet semmiből valamit létrehozni – ezt csak Isten tudja megtenni, s ugyanúgy azt sem értem, hogy hogy lehet valamit nemlétezővé tenni. Ezt is csak az Isten teheti meg. Rettenetes, rémséges, hihetetlen, csodálatos.
Mennyi minden lehet ebben a világban, amiről fogalmunk sincs, amíg a Teremtő valahogy meg nem mutatja!

OLDD LE SARUIDAT!

2009-08-26T14:18:00.005-04:00

Festmény a Szent Katalin Kolostor egyik folyosóján. Több fesményből álló sorozat része.

(Valahogy megváltozott ez a blog, a betűket pl. nem tudom színezni. Van aki tudja, hogy kell?)

Ez a harmadik versem, amit ott irtam a Sínainál. Nem is tudom, talán máshogy kellene tördelni. Meg hosszú. De talán nem rossz. Valamit felmutat abból a döbbenetből, ami a Mózes féléket átjárja. De valahogy nem egészen olyan, mint szeretném.

Oldd le saruidat!
„Ne jöjj ide közel, oldd le a te saruidat lábaidról; mert a hely amelyen állasz, szent föld.” (2Móz 3,5)

Messzire kerültem a juhokkal
s ím itt a hatalmas Sínai
nem lenne jó eltévedni benne
jobb ha a nyáj mellett maradok

de mintha hívnának a hegy magas csúcsai
ez itt talán a legnagyobb
mélyszürke fekete bazalt
ha felnézek rá
látom a csillagokat
itt a göncöl szekér
s amott a legtetején
mintha vagy 10 csillag ülne együtt
külön külön is ragyognak
de együtt...

ejnye ezek a juhok
bár itt hagyhatnám őket!
dehát minek?
mit kezdenék nélkülük?
Egyiptomban nincs helyem
már nincs helyem…
pedig valamikor
közel voltam már a csúcshoz
de ez a hegy
de ez a Sínai…

Talán ott fönt
ott fönn talán a Mindenható van
s itt lent?
itt lent meg én
s e rám bízott juh nyáj

de mi ez a fény
mi ez a tűz
ami a csillagoktól a földre vonja
tekintetem?

Bokor
csipkebokor
égő csipkebokor
hogy-hogy nem ég el?

Mózes, Mózes!
Mi ez?
ki tudná itt nevem
ha nem az Isten?

Imhol vagyok
dadogtam
és soha nem felejtem hangját:
ne jöjj ide közel
old le a te saruidat
mert a hely amelyen állasz
szent föld

Döbbenten álltam
lábam a földbe gyökerezett
lépni se tudtam
magam sem tudom hogyan
leoldottam a saruimat
a Mindenható előtt
mert ekkorra már tudtam hogy
az egek Istene szólít
s a magas csillagok helyett
most itt lenn
most itt e lángoló bokorból
Ő beszél velem
azt mondja: szent föld

Szent föld?
ez itt?
nem az égbe nyúló hegycsúcs?
Talán az is
de itt a hegy lábánál
de itt az égő csipkebokor előtt
saru nélkül és megdöbbenten állok.
Szent föld.
Az Isten szólít.
Mit akarsz velem Mindenható?

Herjeczki Géza
2009. június 3. Sínai

SZENT FÖLD

2009-08-17T18:47:00.002-04:00

Naplemente a Sinai tetején.

Ez a második vers, amit a Sínai közelében írtam.

Szent föld
„Ne jöjj ide közel, oldd le a te saruidat lábaidról; mert a hely amelyen állasz, szent föld.” (2Móz 3,5)

homok mindenfelé
a távolban
kopár szikla ormok
nagy ritkán
néhány bokor
esetleg pálmafa

mért volna szent
mért volna más
e hely
e föld
mért volna szent?
homok
homok

nem a homok
nem a bokor
nem a szikár hegy
nem is a láng

talán a hang
talán a szó
valahogy itt vagy
Mindenható
itt
éppen itt

Herjeczki Géza 2009.
úton a Sínai felé, a pusztában

Ne jöjj ide közel

2009-08-13T11:21:00.003-04:00

Elnézést kérek az olvasótól, hogy ilyen ritkán írok a blogomba. Már biztosan belefáradtatok abba, hogy belenézzetek.
3 verset írtam a Sínai közelében, most ide másolom az elsőt és az egykor égő csipkebokorról készült egyik fényképemet.
Különleges ez a bokor és csak itt található. Nem tudják, hogy milyen fajta és azt állítják, hogy a 3.5 ezer évvel ezelőtti bokor gyökeréből való, közvetlen "utód" ez a tövises bokor.

Ne jöjj ide közel!
„Ne jöjj ide közel, oldd le a te saruidat lábaidról; mert a hely amelyen állasz, szent föld.” (2Móz 3,5)

miért hívtál
ha nem mehetek
közel Hozzád?
meg hát –
már itt vagyok

a bokor ég
szavadat hallom
nevemet hallom

imhol vagyok!

ne jöjj ide közel...

már itt vagyok

Sínai, 09. június 2

HAZAERTUNK

2009-06-06T21:25:00.005-04:00

A Sinai hegy (Mozes hegy) tetejen.

Hazaérkeztünk. Az út második felében egyre kevesebbet, végefelé egyáltalán nem tudtam Internethez jutni. A programunk is nagyon gazdag volt. Minden nap korán keltünk, későn feküdtünk. De értékes élményeket hozott az út minden részlete.
Köszönöm, hogy imádkoztatok értünk. Az Úr megőrzött bennünket minden különösebb bajtól, betegségtől, kellemetlenségtől. (Visszafelé az Air France ugyanolyan gépével repültünk, amilyen lezuhant 2 nappal korábban, s még ma sem találják a roncsokat.)
Góshen földjét majd a Sínai félszigetet jártuk be az utolsó napokban. A végén felmentünk a Sínai hegy tetejére, Mózes hegynek is nevezik, mert azt feltételezik, hogy itt kapta Mózes a 10 parancsolatot. Több mint 2600 méter magas a nagy Sínai hegyvonulatnak ez a csúcsa. (A második legmagasabb pont a Sínai hegységben.)
Lelekileg is ez volt a túra csúcspontja.

Sajnálom, hogy nem tudtam folyamatos beszámolókat készíteni. Azt tervezem, hogy ahogy feldolgozom a képeimet (rengeteg!) készítek hozzájuk egy-egy beszámolót is, s azt majd ide is felteszem. Majd meglátjuk, hogy sikerül-e megvalósítanom ezt a tervet.

Aswan / Asszuan

2009-05-29T16:51:00.002-04:00

Tegnap nem sikerült képet feltöltenem. Addig addig töltötte csiga lassúsággal, még elfogyott az Internetes időm. Ma megint megpróbálom. Hátha sikerül.
Megnéztük az asszuáni gátat. Hatalmas. Magyarok is részt vettek annak idején az épitkezésben.
Egy szigeten épült templomot is felkerestünk ma. Keresztyének is használták egy ideig.
A hajonk az Elefant sziget kozeleben horgonyoz. A szigeten allitolag Jeremias vezetesevel templomot epitttek a Jeruzsalamebol a babiloniak elol menekulo zsidok. A templom azonban meg feltaratlan.
Hajnalban indulunk vissza Kairoba. Ugy latom ma sem sikerul a kep lodolas. Lehet, hogy gyenge az internet kapcsolat hozza.

Már a felénél járunk

2009-05-28T17:03:00.002-04:00

Ugy látszik, nem sikerül folyamatosan irni ide. Egyrészt azért, mert a programunk elég fárasztó, s estére már nincs energiám az irásra. (Általában reggel korán indulunk a túrákra, amikor nincs még olyan nagy meleg. ) Másrészt azért, mert igen körülményes Internethez jutni. Ha veszek is időt, olyan lassan működik, hogy nem tudom kiszámitani, hogy a leveleim elolvasása után mire lesz időm.
Ilyenkor a misszionáriusunkra gondolok, aki többször mondta már nekem, hogy milyen körülményesen tud Internetezni. Füredi Kamilla ezen a kontinensen végzi szolgálatát. Bár igy is sok száz mérföldre vagyunk egymástól, jobban el tudom képzelni erőfeszitését. Igen nagy szegénységben élnek itt az egyszerű emberek. Kamilla közöttük lakik, él és szolgál. Az Úr oltalmazza és tartsa meg őt!
Memphis és Sakkara megtekintése során Ábrahámról és Józsefről hallottunk.
Kedden kora reggel Luxorba repültünk, s onnan hajóval utazunk az árral szembe, felfelé, ami déli irányt jelent, haladunk az egyenlitő felé. A hajón alszunk és étkezünk, az állomásokon pedig a túravezetőnkkel járjuk az archeológiai helyeket.
Előszőr is bejártuk a Királyok Völgyét, megnéztük a Hatshepsut templomát (temetkezési helyét) – minden valószinűség szerint ő volt az, aki Mózest – apja, a fáraó parancsa ellenére kimentette a Nilusból.
Luxor, Karnak, Esna, Edfu és Kom Ombo templomait néztük meg tegnap és ma. Holnap Aswanban leszünk. Többek között megnézzük az Assuáni gátat is.
1-2 képnél többet nem tudok ide feltenni. Otthon majd megpróbálom valamelzik kép tároló helyre feltenni képeim egy részét.
A legközelebbi bejegyzésig is szeretettel gondolunk azokra, akik figyelemmel kisérik utunkat és köszönjük és kérjük imádságaitokat. Hála az Úrnak, jól vagyunk, de azért Éváért duplán imádkozzatok.

El-Fayoum, Memphis, Sakkara

2009-05-25T17:17:00.005-04:00

Hétfőn reggel 5.30-kor volt az ébresztő. 7-kor indultunk. Csoportunkban 12-en vagyunk. 5 kisérönk van. Sőt, utazásunk egyrészén fegyveres őrök mentek előttünk, nyitott pick up kocsiban. Nagyon vigyáznak a turistákra: ebből élnek. El-Fajoum, Memphis és Sakkara volt az uticélunk. A túravezetőnk egy keresztyén egyiptológus. Sok olyan információt hallottam, ami segit megérteni az ószövetségi tőrténeteket.Estére értünk haza, többet nem irok, mert félek, hogy ezt sem tudom feltenni az inrenetre. Vettem egy egy-órai használatot. De már 11 óra van, s reggel 3:30-kor kelünk, hogy egy korai repülőt elérjünk, ami Luxorba visz bennünket.Ha sikerülne, néhány képet is feltennék. Készitettem néhány százat.

Nagyon nehezen tudtam feltenni ezt a néhány bejegyzést. Arabul jött fel minden.
A képek feltételére pedig nem találok semmi tájékoztatót.

Hajnalban Luxorba repülünk, onnan hajóval megzünk tovább, nem tudom, lesz-e Internet kapcsolatom.
Ha olvassátok, örüljetek velünk, szép helyeken járunk, a túravezető nagyon jó, Bibliával a kezében jön néha a terepre. Sokat tanulunk.
A meleg egyenlőre tűrhető. Az étellel sem volt még bajunk, bár vigyázunk, amennyire tudunk.

Számitunk imádságaitokra!

Megérkeztünk Kairóba

2009-05-25T17:14:00.002-04:00

Egy gyors keresés a Károli forditásban azt mutatta, hogy több, mnt 650 igevers tartalmazza az Egyiptom szót. Nagyobbrésze termeszetesen az Ószövetségben található. De az újban is előfordul vagy 30x, melyek között a legismertebb ez: Egyiptomból hivtam ki az én fiamat. (Mt 2,15)
Utazásunk során elolvasom az összes bibliai referenciát Egyiptomra.
17 órai utazás után megérkeztünk Kairóba. 4:30-kor indultunk, 4-re érkeztünk, de itt 7 órával előbbre járunk. Ahogy leszállt a reülőnk, arra gondoltunk, hogy a detroitiak éppen most gyülekeznek az imaórára. Kicsit később arra gondoltunk, hogy most készülődnek a fiatalok Alhambrában az ifjúságin a délelőtti tiszteletre. Az Úr meghallgatja gyermekei imádságát, bárhol is legyenek. Helyi és időbeli korlátaink csak nekünk vannak, nem Őneki.
A repülőtérről át kellett vágnunk a városon, hogy a Hotelünkhöz érjünk. A 14 milliós város olyan, mint egy hangyaboly. Azzal a különbséggel, hogy a autók útvonalát senki sem tudja áttekinteni, kiszámitani. 3 sávos úton legalább 6 sáv halad, egymást megelőzve, versenyezve, ám valahogy mégis balesetmentesen. Dudálnak, 2 cemtiméterre mennek el egymástól, s mégcsak nem is haragszanak egymásra. Villanyrendőr csak nagyritkán van. A Pilgrim Tours itteni megbizottjai öltönyben vártak bennünket. De sötét ruhában van a legbtöbb hivatalnok, a közel 100 fokos meleg ellenére.
Megpróbálom a bejegyzeseimet feltenni az inrenetre, remélem, hogy a szállodában lesz rá mód. Ma nem tudtam, kevés volt az idő, az internet meg elég drága, holnap megpróbálom.
Az első Kairói képek (ha sikerül uplodolni őket).

Egyiptomba utazunk

2009-05-25T17:10:00.001-04:00

Sokat gondolkodtunk azon, hogy nekivághatunk-e ennek az egyiptomi túrának. Végül úgy döntöttünk, hogy igen. Azon is tűnődtünk, hogy valyon fordithatunk-e ekkora figyelmet erre a számunkra olyan sötét kulturával rendelkező világra? A döntésünk után néhánz nappal ezeket az igéket hozta elénk a napi áhitat:
Akkor megismerteti magát az ÚR Egyiptommal, és Egyiptom megismeri az URat. Tisztelni fogják az Urat... Fogadalmat is tesznek az ÚRnak, és teljesítik. 22 Ha csapással sújtja is az ÚR Egyiptomot, de meg is gyógyítja. Megtérnek az ÚRhoz, õ pedig meghallgatja és meggyógyítja õket. 23 Akkor majd országút vezet Egyiptomból Asszíriába, úgyhogy az asszírok Egyiptomba, az egyiptomiak pedig Asszíriába mehetnek, és Egyiptom Asszíriával együtt tiszteli az URat. 24 Azon a napon Egyiptom és Asszíria mellett Izráel, mint harmadik ország, áldás lesz a földön. 25 A Seregek URa pedig ezt az áldást mondja: Áldott Egyiptom, az én népem, és Asszíria, kezem alkotása, meg Izráel, az én tulajdonom! Ézs. 19,21-25

Alá volt ugyan húzva a Bibliámban, mégis úgy hatottak ezek az igéket, mint valmi új üzenet. „Áldott Egyiptom, az én népem...”
Igen, az Úré az egész föld, az egész teremtett világ. De ez a közelkelet különösen is. Izrááel,
Egyiptom... Szombaton indulunk. Aki akar, imádkozhat értünk, mi tudjuk, hogy szükségünk is lesz rá. A detroitiak imádságaikkal kisérnek bennünket utunkon, s talán még mások is.

MENNYBE MENT

2009-05-20T17:27:00.000-04:00

40 nappal később

MENNYBEMENETEL

"Felemeltetett a mennybe."
Márk 16:19

elmentél
hogy velünk maradj örökre

így akartad

s hogy úgy van
mint akartad
s hogy jól van így
míg kezünket fogod
itt az enyémet
s amott
más kontinensen
az övékét
és bárhol bárkiét ─
míg kezünket fogod
tudjuk hogy jól van így

de hogy Pétert
hogy édesanyádat
milyen nehéz úton vezetted
s milyen hatalmas kézzel
hogy szívük meg nem szakadt ─

***

légy áldva Mester
mennybe ment Király
dicsérjen ég
kereszt
töprengő értelem
s a szívünk

(1979)

Az Úr van ott!

2009-05-17T17:08:00.002-04:00

A feltámadása utáni hetekben többször is megjelent tanítávanyainak a Mester. Az egyik ilyen megjelenésére reflektál ez a Galileai tó partján vagy 25 évvel ezelőtt írt versem. Szeretettel ajánlom figyelmetekbe.

GALILEAI MEDITÁCIÓ
"Az Úr van ott!" (János 21:7)

Reggeledett. A csónakban
néhány fáradt tanítvány evezett a part felé.
A szürkületben látni lehetett, hogy ott
valaki várja őket.
A hangját is meghallották:
"Fiaim, van-é valami ennivalótok?"
Szélcsend volt. A víz tükörsima.

Most is az.
Kedvem volna kiáltani, de inkább hallgatok.
Nézem, mit Ő is látott: a tengert, a dombokat
s a Feltámadottra gondolok.

Halászok, bűnösök barátja,
mondd, hogy lehet, hogy
János felismert a szürkületben?
"Az Úr van ott!" - kiáltotta, míg a többi
hat tanítvány csak egy embert látott a parton.
Talán mert jobban szeretett?
Mondd, hogy lehet, hogy
Péter azonnal kiúszott hozzád,
míg társai a hajóval veszõdtek?

Mester! Add János szemeit nekem!
Hadd lássam én is, hogy merre vagy.
Hadd ismerjelek föl szürkületben is.
S hadd mondjam el, mint egyszerű halászod
másoknak is: az Úr van ott!
S add nekem Péter gyorsaságát!

Hozzád úszni, futni, könyörögni, énekelni jó.
Téged keresni, utadat járni gyönyörűség.
Hangodat hallani áldások kezdete.

Mintha e hegyek ma is
visszhangoznák egykori szavaidat, amint
halászaidhoz így szóltál:
"Vessétek ki a hálót
a hajónak jobb oldala felõl és találtok."

Alakod ma szemekkel nem látható,
hangod nem a fülünkkel hallható.
De itt vagy, amint
a tó csendes vizét szeli hajónk,
és ott vagy, hol tanítványaid
keresõ tekintettel
a szürkületben s az élet gondjain át is
Téged keresnek.

Genezáret tava, 1985. február

HÚSVÉT

2009-04-11T17:02:00.003-04:00

Még egyet, ezt már nem olyan régen írtam (vagy 25 éve).

MA IS
(Lukács 24:1-12)

Elhengerítve lehet bár a kő,
üres lehet a sír,
szólhatnak angyalok,
zenghet a prédikáció ─
üres fecsegésnek tűnik az,
legföljebb csodálkozásra késztet.

Hitet a Vele való
személyes találkozás ébreszt!

Herjeczki Géza (1982)

HÚSVÉT

2009-04-11T16:57:00.003-04:00

HÚSVÉTI KIÁLTVÁNY

1.
Keresztnél kezeket tördelő meaculpázók!
Sírra kövér könnyeket ejtők!
Vasárnapra mindezt elfelejtők!
Keresztyének!
Krisztus köztünk él!
Föltámadt, mert meghalt!

Ti nagyon jól tudjátok, hogy értünk
és helyettünk
és miattunk.

És nem csak meghalt -
föl is támadott,
hogy mi is meghalhassunk,
és föl is támadhassunk!

2.
Nyögéstől és recsegéstől hangos a föld:
mindegyikünk saját krisztus-keresztjére mászik.
Tenyereink a szögek köré vörösödnek,
fejünk tövis-koszorúba mélyed,
szenvedő ráncok nőnek arcunkra,
sebeinkből kiszédülő vércsöppek nyöszörögnek.

Kétezer éves agónia.
Kinlódás vég nélkül.
Föltámadni akarók nem tudunk meghalni:
minden lélegzetünk,
minden gondolatunk
énünket élesztgeti.

3.
Kínlódók kara!
Kiáltsunk egyszerre föl!
Nyöszörgésünk hangoljuk össze:
Kevés ez a 4 seb Urunk a föltámadáshoz!
Hatalmas énünk képtelen kicsöpögni belőlünk!
Örök péntektől szabadíts meg!
Döfd belénk dárdád,
hogy az átszakított bordák közt
kiessen belőlünk a szenvedés!

Kiabáljunk:
dárdát énünkbe!
utolsó sóhajt!
szabadulást a keresztről!
föltámadást!
húsvét-vasárnapot!

1968

NAGYSZOMBAT

2009-04-11T16:42:00.001-04:00

NAGYSZOMBAT

egész nap nem volt egy szavad se hozzánk
emberekhez
oktató szádból elszökött az értelem
a lüktető élet nyelvét elfeledted

nagyszombati ember vagyok én is
ma egész nap
- s hogy mióta? s meddig? -
álmosság
letargia
értelmetlen semmit-tevés a gyárban
itthon céltalan mindenbe-kapás
összeszaggatott szonett
kedvetlen lassú pulzus

nem merek szürke szemeimbe nézni
mert ott a Te szótlan szádra
egész nap lebegő élettelenségedre látnék

Uram
Te holnap kilépsz a hallgatásból
hadd lángoljanak hát föl holnap
az én nagyszombati szemeim is

1968

NAGYPÉNTEK

2009-04-11T16:36:00.004-04:00

Eszembe jutott egy régi húsvéti versem, s ahogy elővettem a VÁRJ MÉG-et, rátaláltam újra néhány 40 évvel ezelőtti, nagyheti versemre. Ide teszek egyet-kettőt.

AZ ÁRULÁS

"Erre a tanitványok mind elhagyták őt és elfutottak."
(Máté 26:56)

Messiásodat
kinek szavába gyökerezett idegzeted
kit titkon szívedbe rejtettél
kinek fogadalmakat tettél
ki nélkül nem tudtad elképzelni életedet
halálra keresik

ideges kapkodással
szíved legmélyebb sarkába rejted
s már rettegsz is magadtól
mert agyadban megszilárdul egy hang:
"egyiktek elárul engem"
rettegsz magadtól
mert jól tudod hová rejtetted

egyszerre vív csatát benned hited:
"hiszen másként nem lehet csak veled"
és e borzasztó szkizoid gondolat:
"talán éppen én fogom elárulni"
felüvöltesz
őrülten kiáltozol magadban:
"én soha soha soha"
de tudod:
halálra keresik
s hogy egyikőtök elárulja

föl sem észlelsz
s már itt vannak Messiásodért
kardot rántasz és lecsapsz
vagy - inkább eldobod
hiszen így könnyebb lesz futni

rohansz
és átkozod a gaz árulót
ki Messiásodat eladta
futsz
és átkokat szórsz a hitvány alakra

1969

VIRÁGVASÁRNAP

2009-04-03T21:08:00.003-04:00

VIRÁGVASÁRNAP

"Az Úrnak szüksége van rá!"
(Lukács 19:34)

Én Uram, nagy királyom
a szívem nézd - kitárom
előtted.

Mindent oda'dnék néked -
ha volna rá szükséged.

Parancsod készen várom.

Én Uram és királyom
használj, mert alig várom,

hogy alkalmas lehessek,
szolgálatot tehessek
Neked.

* * *

Bár ott lehettem volna!
Pálmát lengettem volna.
Lábad elé a porba
ruhám vetettem volna.
Ha ott lehettem volna!

* * *

"Kicsoda ez?" (Máté 21:10)

A Názáreti Jézus ő!
Így szóltam volna bátran,
ha tőlem kérdezik: kicsoda ez?

Jézus ő,
a Mester,
ki életem örömmel,
erővel,
értelemmel
töltötte meg.

Azóta zeng az ének
ajkamon. Nagy nevének
tisztelet és dicséret
érte. S amíg csak élek
Uram, én arra kérlek:
nevedről hadd beszéljek,
s az ajkamon az ének
ne érjen soha véget!

1974
1974? Ma is ugyanezt írnám.

JÓ AZ ÚR, JÓ AZ ÚR!

2009-03-31T12:06:00.001-04:00

JerSir 3,25 Jó az Úr azoknak, a kik várják õt; a léleknek, a mely keresi õt. 26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
3,39 Mit zúgolódik az élõ ember? Ki-ki a maga bûneiért bûnhõdik. 40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.

Nagyszerű, csodálatos

JSir. 3,25 Jó az ÚR a benne reménykedõkhöz, a hozzá folyamodókhoz. 26 Jó csendben várni az ÚR szabadítására.
3,39 Miért siránkozik az élõ ember, a férfi, ha vétkezett? 40 Inkább kutassuk, vizsgáljuk meg útjainkat, és térjünk meg az ÚRhoz!

Siral 3,25 Akik benne bíznak, azokhoz jó az Úr, a lélekhez, amely õt keresi. 26 Jó csendben várni az Úrra, mert õ megszabadít.
3,39 Akkor hát miért zúgolódik az ember? Jobban teszi, ha szembefordul vétkeivel. 40 Vizsgáljuk meg útjainkat, fontoljuk meg õket, és térjünk vissza az Úrhoz!

Lam 3,25 The LORD is good to those whose hope is in him, to the one who seeks him; 26 it is good to wait quietly for the salvation of the LORD.
3,39 Why should any living man complain when punished for his sins? 40 Let us examine our ways and test them, and let us return to the LORD.

ÁHÍTAT

2009-03-17T17:15:00.003-04:00

Valljuk be, hogy végigolvasva ezt az egy híján negyven igeverset se kerültünk áhítatos hangulatba! (Ha egyáltalán végigolvastuk, és nem "lapoztunk" a szemünkkel a sokadik "egy bakot is" után.) Nem minden ige való áhítatra, ami a Bibliában van... Most mit tegyünk? Kedd reggel van, és szükségünk van Isten erejére mai napunkhoz, és a héthez is, hiszen még az elején vagyunk... (Áhítat 2009. március 17. Szommer Hajnalka)
Azt hiszem, hogy a Biblia után a leggyakrabban az Áhítat / Vezérfonal volt a kezemben az elmúlt néhány évtized alatt. A Biblia mindig ugyanaz maradt, mégha időnként újabb példányra cseréltem is a használat miatt. (Érdekes, hogy a Bibliám betűi idővel egyre kisebbek lettek, ahogy az idő haladt. Pál ír is arról, hogy a betű csak közvetíti az üzenetet, nem az a lényeg. Vagy lehet, hogy csak a szemem lett gyengébb idővel?)
Az áhítatos könyveket viszont minden évben megvásároltuk, az előző évit lecseréltük az újjal. Micsoda nagyszerű sorozat lenne, ha valakinek a könyvespolcán ott lehetne az eddig kiadott Vezérfonalaink / Áhítataink sorozata. Valaki biztosan tudja, hogy mikor adta ki először a Magyarországi Baptista Egyház (vagy korábban a Hitközség) az első ilyen könyvet. Vagy száz lelkipásztor áhítatos gondolatai buzdították az igét olvasó testvéreket, segítették az ige megértését. (Tudomásom szerint Borzási Sándor testvérnek (Lupény) még tematikus kimutatásai is vannak a korábbi áhítatos könyvek magyartázatairól.) A változhatatlan Igén és a szükségszerűen változó magyarázatokon nőtt föl az én generációm.
Adja az Úr, hogy a mai magyar baptista igeolvasók (vannak olyanok, akik nem azok?) az Áhítatos könyvünket is örömmel nyithassák föl minden nap, és hasznos segítséget találjanak abban.
Kedd reggel van (nálunk már délután) s többen vagyunk, akik úgy érezzük, hogy Hajnalka megfogalmazta a mi gondolatainkat is. Most mit tegyünk?
Adjunk hálát a Bibliánkért és az Áhítatos könyvünkért, amiből már olyan sok szép gondolatot kaptunk. Imádkozzunk az „Áhítat” szerkesztőiért és azokért, akik a napi igemagyarázatokat írják. Nekik is, nekünk is szükségünk van a Lélek betűket is megelevenítő erejére.

ÚTKÖZBEN

2009-03-09T12:34:00.000-04:00

A nép lelke megkeseredett útközben / De útközben elfogyott a nép türelme. (4 Móz 21,4)
Reklamálni kezdtek, megint. Isten és Mózes ellen. Nem először teszik, s talán nem is utoljára. Hogy az elején zúgolódtak, talán könnyebb megértenünk. De mostmár az út végefelé járnak, közel vannak az ígéret földjéhez. Úgy látszik, hogy az út elején és a közepén és a végén is eléri az embert ez a reklamáló, zúgolódó lelkület. Útközben bármikor érhet bennünket ilyen kísértés. És ÚTKÖZBEN vagyunk egészen addig, míg elérjük a célt.
Amíg e testben élünk, kísérthetőek maradunk – tanultam vagy 35 éve Hetényi testvértől. Aki nem hiszi, saját kárán tanulja majd meg. De jobb, ha alázattal elfogadjuk, hogy évtizedes hívő élet után is megtörténik, hogy elfogy a türelmünk, s ha nem vigyázunk, megkeseredik a szívünk. Útközben vagyunk. Jó ha a köznyezetünkön kívül magunkra is figyelünk, de még annál is fontosabb, hogy az utat nálunk sokkal jobban ismerő és a célfelé segítő Úrra szegezzük tekintetünket.

KÖVESS ENGEM!

2009-03-07T12:01:00.001-05:00

Luk 9,57. Lőn pedig, mikor menének, valaki monda néki az úton: Követlek téged Uram, valahová mégy! 58. És monda néki Jézus: A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük; de az ember Fiának nincs fejét hová lehajtania.
Hát persze, hogy azt szeretném, ha követnél engem te is – mondhatta volna így is az Úr Jézus -, de (talán azért, mert tudta, mi van ennek az embernek a fejében, szívében) gondold csak meg előbb, hogy mire vállalkozol. A rókáknak barlangjuk van...
A legszebben Márk evangéliuma közepén fogalmazza meg ezt az Úr Jézus. Ott ezt mondta:

Márk 8,34. A sokaságot pedig az ő tanítványaival együtt magához szólítván, monda nékik: Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem. 35. Mert valaki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az ő életét én érettem és az evangyéliomért, az megtalálja azt. 36. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? 37. Avagy mit adhat az ember váltságul az ő lelkéért? 38. Mert valaki szégyel engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzetség között, az embernek Fia is szégyelni fogja azt, mikor eljő az ő Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.

Múlt vasárnap délután – bár kissé sietősen foglalkoztunk vele, ez volt az igénk. (Délután 3 óra elmúlt már, amikor a közös ebéd után az igehirdetésre került a sor; legtöbben reggel 10 körül érkeztünk az imaházba.) A jövő héten felteszem az internetre az igehirdetést.

Mi lesz e gyermekből? A világ Üdvözítője

2009-03-04T23:26:00.002-05:00

Az egyik legnehezebb gondom az igehirdetések webre tétele. Valahogy túl sok időbe kerül és ezért mindig elhalasztom, aztán elmarad. Nincs valakinek egy egyszerű módszere az igehirdetések editálására és Internetre tételére?
Ma a vasárnapi, gyermekbemutatás utáni igehirdetést tervezem feltenni a web oldalunkra, mivel ide valahogy nem sikerült hanganyagot tennem legutóbb sem. Úrvacsorához vezetett a gyerekbemutatástól indult igehirdetés, mivel a hónap első vasárnap délelőttje volt.
Akinek van rá ideje és kedve, meghallgathatja. Textus: Jn 1, 44-52 Mi lesz e gyerekből? / A világ Üdvözítője. Meghallgatni itt lehet: http://www.evangeliumihirnok.net/Detroitiigehirdetesek.html

TÉGED DICSÉR

2009-03-03T12:16:00.001-05:00

TÉGED DICSÉR

Téged dicsér
csodálatos Teremtő
minden,
mi itt e földön él.
Tőled indul meg
Feléd a lét.
Veled próbálja szárnyait
az élet.
A gyermek, fiunk,
mosolyog, gőgicsél,
előtted nő
minden nap még nagyobbra.
Tiéd a gyermekünk.
Léte és növekedése,
értelme fényesedése
mi Jóatyánk:
Téged dicsér.

HG 1974

GYERMEKBEMUTATÁS

2009-03-02T23:44:00.005-05:00

A gyermekbemutatás után. Balról: Anikó, a detroiti lp., Annelise és Dániel (Mitár)

Vasárnap délelőtt gyermekbemutatásra is sor került a gyülekezetünkben. Anneliese-t hozták el szülei: Dániel és Anikó. „Baby dedication” – mondják az itteniek, s ez a fogalmazás egy kicsit pontosabban meghatározza azt, amit teszünk, vagy tennünk kell ilyenkor. A gyermeket, akit az Úrtól kaptunk, Néki ajánljuk, az Ő karjaira bízzuk, az Ő áldását kérjük életére. Arra is kérni szoktuk ilyenkor az Urat, hogy hozza el azt az időt, amikor majd a gyermek személyes megváltójának fogadja el az Úr Jézust. Addig még esztendők telnek el. Addig... meddig is?

A tudatlanság idejét elnézi az Úr - a kisgyerekektől, akik nem tudják még fölfogni, hogy mit jelent az Úr Jézust követni, nem kéri számon, hogy telnek a vasárnapok, hangzik az igehirdetés és nem döntöttek még az Úr Jézus mellett.
De mikor nőnek ki gyermekeink ebből a korból? Nem gondolom, hogy évszámmal lehetne válaszolni erre a kérdésre. Amikor látjuk rajtuk, hogy tudnak választani, dönteni, válogatni; amikor meg tudják indokolni, hogy miért választották ezt és miért nem valami mást, itt az ideje arra gondolnunk, hogy a „tudatlanság ideje” már elmúlt, és ezzel együtt az Úr Jézus melletti döntés lehetősége és szükségessége elérkezett.
Dönteni az Úr Jézus követése mellett akkor lehet, ha valaki megérti, hogy hívja, követésére szólítja föl az Úr. Hogy ezt mikor teszi és hányszor teszi, nem tudjuk. Azt mindenesetre tudhatjuk, hogy a hívő szülők gyermekeit különös figyelemmel kíséri és azt szeretné, ha kivétel nélkül mind az Ő követői lennének.
Imádkozzunk a gyülekezeteinkben felnövő gyermekeinkért!

GYERMEKKÓRUS A CENTENÁRIUMON

2008-08-11T19:01:00.003-04:00

Gyülekezeteinkben – hála az Úrnak – sok a gyermek. Nem mindig sikerült a múltban, hogy a közgyűléseink alatt velük is foglalkozzunk. A Centenárium e téren is sikeres volt, hiszen két testvér: Novák Eszter és Kulcsár Szilvia rendszeresen foglalkozott velük. A képen 30 gyereket számolok, vagyis legalább ennyivel törődtek, tanították őket. Többek között szépen megtanultak néhány éneket (ezeket Eszter már előre elküldte a gyülekezeteknek) és vasárnap délelőtt el is énekelték azokat.
Azt is jelentette a gyerekekkel való szervezett foglalkozás, hogy a szülők ott tudtak lenni a közgyűlésen és az istentiszteleteken.
Köszönjük Szilvia és Eszter ezt a szép szolgálatot. Ha írtok valamit róla, az Evangéliumi Hírnökben is megjelentetjük.

"OLDTIMERS" A NŐI ESTÉN

2008-08-05T01:03:00.005-04:00

A pénteki női est egyik különlegessége volt annak az alkalmi kórusnak a szolgálata, amit a program füzet így jelzett: „Esther Plyler & Oldtimers”. Esther (Petre Gábor lelkipásztor egyik leánya) zongora kíséretével énekeltük a Szabadítómról zeng énekem kezdetű négyszólamú darabot (KÉ 248). Az énekesek: Drescher Friderika, Ethel Petre Kish, Mrs. Veda Alexander, Drescher Lajos, Helen Kautz, Vadász János, Mátrainé Fülöp Irma és Herjeczki Géza. (Hogy kerültem én oda, sokak derültségére? Etelka vett rá, mondván, hogy édesapámat képviselve segítsek a férfiaknak.)
Érdemes lenne újra meghallgatni (ha meglesz a Centenáriumi DVD, azt is megtehetjük) pl. Lajos bácsi mostanában már ritkán hallható kiváló tenórja miatt is.
Esther Plyler testvérnő az ének után Peruban folytatott misszionáriusi munkájáról tartott beszámolót.
Az Oldtimers-ek átlagéletkora meghaladta a 80-at. Hálásak vagyunk az Úrnak értük, s itt is azt kérjük, hogy tartsa meg még őket sokáig szövetségünk és gyülekezeteink körében.

NŐK KÓRUSA A CENTENÁRIUMON

2008-08-01T21:09:00.003-04:00

A péntek esti istentiszteleten az egyik első, sokakat megmozgató szolgálat
(legalább húsz, több gyülekezetből érkezett énekest látok a képen)
a nőtestvérek alkalmi kórusának éneklése volt. Novák Györgyi alhambrai karmester testvér vezetésével két éneket énekeltek: Áldott légy! és Oly mérhetetlen. Persze nem kapásból, hanem szépen előkészülve rá – Novák testvérnő hetekkel előbb elküldte a gyülekezetek nőtestvéreinek az énekek kottáját, akik fel is készültek az énekekkel. Köszönjük a szép szolgálatot! Ha megkapom valakitől, legalább az egyik ének szövegét, ide másolom.

CENTENÁRIUMI LOGÓ

2008-07-30T23:58:00.002-04:00

Szövetségünk 100 éves jubileuma alkalmából megbíztuk Herjeczki Dávidot, hogy készítsen egy szövetségi logót. Az újságban már hónapokkal ezelőtt láthattuk az eredményt.
Ez az embléma-szerű változat szövetségünk néhány alapvető információját tartalmazza, miközben a 100 éves évforduló megfelelő hangsúlyt kapott.
Az észak-amerikai kontinens az a hely, ahol missziónkat végezzük. Kalifornia és a Mexikói Öböl után magyaros, népművészeti (kalocsai) motívumok folytatják a dinamikus ívet, jelezve ezzel is missziónk egyik leglényegesebb karakterét: magyarságunkat. Szövetségünk küldetésének fő jellegét pedig a kontinensen excentrikusan elhelyezkedő és mégis központi hatással bíró egyszerű, fehér kereszt adja: keresztyén, Krisztus-központú missziót végez az 1908-ban szerveződött itteni magyar baptista közösség, mai nevén: Észak-Amerikai Magyar Baptista Szövetség, vagyis a New York-i székhelyű Hungarian Baptist Convention of North America.
Köszönjük a szép logót, Dávid!

IFJÚSÁGI KÓRUS A CENTENÁRIUMON

2008-07-29T13:25:00.004-04:00

Érdemes lenne kiszámítani Centenáriumunk résztvevőinek átlagéletkorát. Azt hiszem bármilyen közösség, vagy szövetség örömmel nyugtázná, ami nekünk is jól esik: sok fiatal és gyermek vett részt jubileumunkon.
Ezeken a képeken nem csak a fiatalokat látjuk, hanem azt is, hogy jókedvvel szolgálnak a jubiláló közösség előtt. Szombaton és vasárnap egy-egy fél órás összeállítással álltak elénk. Gerstner Kornél ifjúsági elnök koordinálta az énekes-bizonyságtételes, fényképes bemutatóval is szinesített programot. Az énekeket Herjeczki Ádám vezette (őt a zongoránál látjuk); a közgyűlést megelőző nemzetközi (össz-magyar) táborozáson elég jól összeszokott az óhazai és az itteni fiatalok 50 egynéhány tagból álló énekes csoportja (mindenki énekelt!). Énekeiket úgy választották, hogy fiataloknak és idősebbeknek egyaránt tetszett. Magyarul és angolul is énekeltek, egyik éneket a magyarországi Mészáros Illés vezette, gitárral.
Ha rájuk nézünk, meg a gyermekkórusra, amiről később írok, reménységünk lehet abban, hogy Kulcsár Sándor elnök testvér záró (akaratlan) próféciája beteljesül, hogy egyszer sor kerül majd a 201-dik közgyűlésre is.

(a képek nagyobb részét HG készítette, a jobbakat Pap Enikő és Gerstner Kornél)

CENTENÁRIUMI FÚVÓSZENEKAR

2008-07-27T23:50:00.004-04:00

Erdélyben mindig is fontos része volt a baptista istentiszteleteknek, ünnepélyeknek a fúvószene. Emlékezetem szerint Magyaroszágon úgy 30 évvel ezelőtt kezdtek teret hódítani a fúvós zenekarok, talán Juhász János testvér fáradhatatlan szervező munkája eredményeként. (Persze sem egyház-, sem zenetörténész nem vagyok, summás megállapításom csak személyes megfigyelésen alapul.)
Gyülekezeteink közül Chicagóban legalább tíz éve működik egy színvonalas fúvósnégyes, New Yorkban és Torontóban újraéledőben van a fúvószenekar, a többi gyülekezetünkben is van zenekari kezdeményezés. Hangszerszólót is hallhatunk olykor – pl. az alhambrai klarinétos reménységtől, Szinn Dávidtól.
Centenáriumunkon egy összevont fúvószenekar szolgált. A képen 21 zenészt számolok, New York, Chicagó, Torontó, Detroit és Alhamba képviseletében. A zenekart a szilágykrasznai Dimény Sándor karnagy testvér vezette. Dimény testvér a családlátogatást úgy igazította, hogy egyúttal a több gyülekezetből összeálló zenakarral is tudott foglalkozni a jubileumot megelőző rámai tábori konferencián. Köszönjük Dimény testvérnek a külömböző hangszerekre írt kottákat, a türelmes tanítást és a szép zenét. Voltak, akiknek a centenáriumi fúvószenekar szolgálata tetszett a legjobban (például a detroiti Szinn Rudolf tv-nek.)
A zenekar játszott a zászlós bevonulás alatt és a jubileum-záró magyar Himnusz éneklésénél is.

CENTENÁRIUMI ÉNEK ÉS ZENEKAR

2008-07-26T16:49:00.004-04:00

Jubileumunkon az igei szolgálatok mellett az ének-zenének volt a legnagyobb szerepe. Persze, mindig is így szokott ez lenni baptista ünnepélyen, vagy istentiszteleten.

A következő napokban bemutatok olvasóimnak egy-egy fényképet a jubileumon szolgáló énekkarok, zenekarok közül. (Centenáriumi kórus, centenáriumi fúvószenekar, női-, férfi-, ifjúsági- és gyermek-kórus.)

Az összevont Centenáriumi kórust és zenekart Bokor Barnabás nagyváradi karnagy testvér vezette. Bokor testvér néhány héttel előbb megérkezett közénk, hogy kérésünkre az énekkarainkkal foglalkozzon, énekeseinket felkészítse erre a közös szolgálatra. A rámai táborban már közös próbát is tarthattunk, hiszen az énekesek egy része ott is jelen volt. Szombat este nyolc, vasárnap délelőtt pedig öt darabot adott elő ez az alkalmi ének-zenekar. Az énekek nagyobb része a Karénekes “nagy” énekei közül való volt (Ez az a nap, A nagy egek, Mester, a bősz vihar stb.), de Bokor testvér saját szerzeményei közül is hallottunk néhányat (pl. a “Száz éve már” kezdetűt).

Még soha nem szólt így amerikai magyar baptista énekkar! Ennek a stílusnak Bokor testvérnél jobb interpretátora nincsen. Ezek az énekek a magyar baptista zenekultúra derekát képviselik. Szépségükből semmit nem von le az, ha a mai fiatal generáció más stílusú zenét kedvel inkább.
Köszönjük Bokor testvérnek a gyülekezeteinkben és a jubileumon végzett szép szolgálatát, s reméljük, hogy egy kis pihenésre is jut idő a még itt telő napokban.

CENTENÁRIUM 2

2008-07-25T15:41:00.004-04:00

Lelkipásztorok a Centenáriumon

Jubileumunkon a 400+ résztvevő között ott voltak a lelkipásztorok is – vendégek és a szövetségünkbe tartozók egyaránt. Erről a képről hiányzik néhány (például Rev. Denzel Alexander, a Palm Bay-i gyülekezet pásztora és Lőrincz István chicagói nyugalmazott lp.)
A “Nagy a Te hűséged” mottóhoz kapcsolódtak az igei szolgálatok.
Péntek este a nőtestvérek szolgáltak – Kulcsár Sándorné és Kish Etelka nem csak vezették a szolgálatokat, hanem ők kezdték az igei gondolatmenetet, melyet dr. Cserepka Margitka és végül Mátrainé Fülep Irma testvérek fejeztek be.
Szombat reggel az imaáhitatot Vadász János lp. és Kis István magyarországi presbirter tartotta, egy angol nyelvű igehirdetés hangzott el Rev. Denzel Alexander részéről, este pedig dr. Mészáros Kálmán (a Magyarorszzági Baptista Egyház elnöke) egykori clevelandi lelkipásztor szólt Isten hűségéről a főtéma alapján (JerSir 3:18-26).
A vasárnapi imaórán az igével dr. Pintér Zoltán clevelandi és Püsök Dániel tordai lp. szolgált, az igehirdetést Gergely István a MABAVISZ új elnöke (egyúttal az erdélyi baptisták elnöke) tartotta. Az úrvacsora előtt Kulcsár Sándor szövetségi elnök, New York-i lp. szólt az ünneplő nagy gyülekezethez.
A képen a jelenlevő lelkipásztorokat és feleségeiket köszönti Novák tv.

CENTENÁRIUMUNKRÓL

2008-07-24T11:45:00.009-04:00

Csodálatos hétvégét kaptak az amerikai magyar baptisták. A centenáriumi ünnepségeink Wheatonban nagyon szépen teltek.
Hála az Úrnak érte!
Köszönet a chicagói testvéreknek, gyülekezetnek, lelkipásztorának és személy szerint is a jubileum főszervezőjének (motorjának), Szabó Istvánnak. Senki sem tudja, mennyit dolgozott Szabó testvér a közgyűlésért; azután az ifj. Kulcsár Sándor családja – közűlük is leginkább Tihamér.
Azt gondolom, hogy a nagyvilág Magyar baptistái is imádkoztak, s jól imádkozhattak értünk ezen a vasárnapon. Amikor a vasárnap délelőtti záró ünnepséget kezdtük, akkor Európában már több mint 500 gyülekezetünkben elhangzottak az értünk mondott imádságok. (Persze az idő csak a mi számunkra olyan, mint amilyen – hogy t.i. a tegnap megelőzi a mát, s a holnapot még nem ismerjük.) Mindenesetre testvéreink imádsága nem hullott a porba! Köszönöm mindazoknak az imaóravezetőknek, akik az imádkozók figyelmét felénk fordították. (Többen is kértek tőlem segítséget, információt – a blogban is éppen ezért írtam a múlt heti bejegyzéseket.)
Az Úr meghall imát – különösen is az egymásért mondott imádságokat.

A nagy csoportképet 3 részre foldarabolva megpróbálom ide mellékelni. Nagyon sok jó kép készült, megkeressük majd a módját, hogy minél többet láthassanak távol lévő testvéreink is.

TABOR / MELBOURNE

2008-07-18T00:40:00.002-04:00

Hogy jon Melbourne a Ramai taborhoz? Ugy, hogy a szovetsegunknek ez a gyulekezete olyan tavol van tolunk (Ausztralia), hogy csak neha kerul egy-egy vendeg toluk. Mint peldaul most. A konferencian es az ifjusagi taborozason volt kozottunk a melbournei gyulekezetbol egy leany. (A nevet elfelejtettem, a fiatalok biztosan tudjak, hiszen ugy lattam, hogy nagyon jol feltalalta magat kozottuk. Szep bizonysagot tett szombaton este, s bizonyara az ifjusagi heten is igy folytatodott.)
A Melbournei gyulekezet lelkipasztora, Szlovak Tibor testver majusban elkoszont a gyulekezettol es felesegevel egyutt hazakoltozott Magyarorszagra. Elotte egy szep bemeritesi unnepelyuk volt.
Imadkozzunk a Melbournei Gyulekezetert, hogy rendeljen szamukra az Ur lelkipasztort.

Azt hiszem a het soran mindegyik gyulekezetunkrol irtam nehany sort.
Most Chicagobol irom e sorokat, holnap kezdodik (vagyis mar ma, hiszen elmult mar ejfel) a 100 eves jubileumunk. Legutobbi ertesulesem szerint 340-en regisztraltak elore a konferenciara.
Imadkozzatok egyuttletunk, kozgyulesunk es istentiszteleteink aldasaert.
Sok vendegunk van, az ohazabol is. A legfontosabb pedig, hogy a kozeppontban mindig ott legyen, nem is csak vendegkent, hanem inkabb egy kicsit "hazigazdakent" a misszio, a mi gyulekezeteink Ura, Jezus Krisztus.
Jo lenne, ha nem a mi erofeszitesunk, hanem az O aldasa lenne nyilvanvalo ezekben a napokban.
Imadkozzatok a rendezo chicagoi gyulekezet testverisegeert, a szolgalattevokert.
S az utazokert, akik hosszu utat, nagy aldozatot vallalva jonnek el erre az unnepelyre.
Az utazok kozott vannak az ifjusagi taborozason reszt vett fiatalok is. Oket szovetsegunk vendegeikent hozzuk Ramabol Chicagoba. Reszt vesznek, sot szolgalnak is a mi fiataljainkkal egyutt.
Orulok annak, hogy ezen a vasarnapon sokszaz, talan tobb ezer testver imadkozik majd ertunk. Hisszuk, hogy az Ur meghall imat; jovolta ez, nem erdem.

TÁBOR / NEW YORK, ALHAMBRA, SANTA MONICA, PALM BAY

2008-07-12T12:58:00.005-04:00

A chicagói jubileumra készülünk és két hosszú utat nehéz megtenni egy hónapon belül - New Yorkból 12 óránál is tovább tart autóval az út, Palm Bayből meg csak Kish testvérék tudták megtenni kocsival az utat évekkel ezelőtt, ők is csak úgy, hogy rokonokhoz tértek be félúton, s még azontúl is megszálltak valahol. Californiából meg a repülőút is van vagy 5-6 óra. Főleg ez volt az oka, hogy ezekből a gyülekezetekből alig voltak a táborban. New Yorkból Silviáék egy sereg kisgyerekkel voltak itt a gyerektáborozáson, s itt maradtak a konferenciára is.
A huszonegynéhány gyermekkel 3 csoportban foglalkoztak, s úgy tudom, hogy áldásosan telt a hét, egy gyermek elfogadta az Úr Jézust, többen közeledtek Hozzá.
Imádkozzunk a gyülekezeteinkben lévő kisgyermekekért. Hála az Úrnak, szép számmal vannak ebben a korosztályban!

De ha nem lenne chicagói találkozó, a távolságok akkor is ugyanekkorák, s ez is egy olyan jelegzetessége missziónknak, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül. Nehéz a kapcsolattartás – felnőtteknek, fiataloknak egyaránt. Ha tudatosan nem építjük a kapcsolatot, áldozatok árán is, könnyen eltávolodunk egymástól, vagy létre sem jönnek a személyes kapcsolatok.
Imádkozzunk az egymástól távol lévő gyülekezetekért, hogy ennek ellenére élő személyes, szolgáló, sőt szolgatársi kapcsolat lehessen közöttük.
Mivel gyülekezeteink aránylag kicsik, egyik sem haladja meg a 100 tagot, még vontosabb, hogy tudjuk, sőt átéljük, hogy nem vagyunk egyedül, van néhány testvér gyülekezet a „környezetünkben”.

(Megpróbálom csatolni a vasárnap esti prédikációt. Ha itt látjátok, sikerült, ha nem, akkor nem sikerült ez a próbálkozás. Úgy hallottam, hogy 31 perces volt, annyit még ki lehet birni. A János 14:6-ot, annak is a végét magyarázza az igehirdető.)

Nemsikerült. Most egy videot próbálok, amin a gyerekek énekelnek.

TÁBOR / CLEVELAND, DETROIT, CHICAGO

2008-07-10T16:23:00.004-04:00

A Torontótól 150 km-re lévő tábor Detroitból 6, Clevelandból 7 óra alatt és Chicagóból kb. 10 óra alatt érhető el – autón. Vagyis, nem olyan egyszerű oda jutni - idő, nem kevés üzemanyag is szükséges hozzá. Ez utóbbi pedig egyre drágább lesz nálunk is, nem csak Európában. (A mi 4.15 / Gallonunk a legolcsóbb egyenlőre.)

Általában már pénteken megérkeztek a vendégek, a távolabbiak mindenképpen, de a szállás szűke miatt többen csak szombat reggel indultak útnak – közöttük mi is. Ebédeltek éppen amikor megérkeztünk. Tele volt a tábor, jóllehet ezúttal sokan nem jöhettek el, mert a chicagói, két hét múlva kezdődő jubileumra is kell szabadság és benzinre, meg részvételre való.

Oláh testvérnő beszámolóját fogom ide másolni, melyből a szombati napról képet kaphat aki olvassa.

Az említett 3 gyülekezetből közel 60-an voltunk. Imádkozzunk a clevelandi, a detroiti és a chicago-i gyülekezetekért! Aránylag „közel” vannak egymáshoz. Szeretik egymást, időnként meg is látogatják egymást, vagy találkoznak, mint ahogy itt a táborban is. De az a 6-8 óra távolság eléggé megnehezíti a közösség ápolását.
Imádkozzunk az utazásokért is. Az ifjúsági találkozóról pl. több autóval szállítjuk majd át a fiatalokat Chicagóba. Az is legalább 10 órás út lesz.

A 48. RÁMAI TÁBORI KONFERENCIA

A táborban ezen a hétvégén kellemes meglepetésben és nem várt áldásokban volt részünk. Meglepetést főleg a nagy létszám okozott, mert előzőleg sajnálattal gondoltunk arra, hogy ez évben sokan hiányoznak majd készülve a hosszú chicagói útra. Igaz, hogy sokan nem jöhettek el emiatt, de teljes létszámban itt voltak még a gyermektáborozás résztvevői, és részben megérkeztek az ifjúsági táborozók is. Örömmel üdvözöltük azontúl a régi, hűséges konferenciázó testvéreket is. Szombat estére minden szállás megtelt (az épületeken kívül 10-12 sátor is), de nagy örömünkre megtelt a kápolna is.

A konferenciát szombaton délben nyitottuk meg, zászlós felvonulással, fúvós zenekarral. Azután összegyűltünk a kápolna előtti téren, ahol a jubileumra érkezett és e konferencián is résztvevő dr. Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke igével köszöntötte az egybegyűlt testvériséget, majd dr. Fazekas László lp. imádkozott.

Ezt követte a zászló-felvonás, miközben fúvós kísérettel elénekeltük hazánk és két fogadóhazánk himnuszát, végül a „baptista himnuszt”. „Feltámadt Hős, ó dics Neked!”

Az ünnepélyes megnyitás után bevonultunk a kápolnába és meghallgattuk a gyermekek beszámolóját és lelkes éneklését. Szép eredménnyel zárták a gyermekhetet. Gyönyörködhettünk kiállított rajzaikban és munkáikban is. A konferencia első istentisztelete szombat este volt. Dr. Herjeczki Géza detroiti lp. volt a házigazdánk, úgyis, mint volt torontói pásztor. Szeretettel köszöntötte a vendégeinket: dr. Mészáros Kálmán elnök testvért, Bokor Barnabás nagyváradi karnagyot, Dimény Sándor zenekarvezetőt, ifj. Bákai Istvánt, teológiai oklevele elnyerése alkalmából, és vendégünket, Püsök Dánielt, a tordai körzet lelkipásztorát. Köszöntötte a nemzetközi ifjúsági tábor résztvevőit, akik a világ különböző országaiból érkeztek. Jól esett látni a lányok és fiúk lelkes örömét.

Az esti szolgálatokat Gerstner Kornél, az Ifjúsági Szövetség elnöke vezette. Hallottunk bizonyságtételt, verset és valóban lélekemelő volt az összevont énekkar szolgálata. Régen hallott szép énekeinket elevenítették fel Bokor Barna testvér vezetésével, majd a férfikar adott elő egy spirituálét. A fúvós zenekar Dimény Sándor vezetésével szolgált.

Az igehirdetés szolgálatát Püsök Dániel lelkipásztor végezte. Konferenciánk jelmondata Jézus mondása: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.” Az első igehirdetés arról szólt, hogy Jézus az út, egyedül őáltala juthatunk el az Atyához. Életünk útjai külömbözőek, de csak egyetlen út az, amely az örök életre visz.

Az ige üzenete komoly megszólítás volt a szívek részére, amelyre a felhangzó imádságokban volt a felelet. Majd a zenekarral együtt énekeltük: „Hűséged végtelen, Uram, hozzám!”

Így volt ez 48 éven át, ezt tapasztaljuk a konferencián is, mert tudjuk, hogy Isten kész megéldani minket. Áldott legyen az Ő neve!

A szép napot a tábortűz melletti énekléssel zártuk.
Oláh Gabriella

TÁBOR, TORONTÓ

2008-07-09T17:24:00.003-04:00

A Rámai Magyar Baptista Tábor a torontói gyülekezeté. 1960-ban vásárolták meg ezt a Torontótól 150 km-re, északra fekvő helyet, s a következő évben már konferenciát is rendeztek ott. Ez a mostani a 48-dik Bibliai Konferencia volt. (Tábornyitó konferenciának is szokták nevezni, mert ez az első nyári alkalom, s az utolsót -szeptember első hétvégén- táborzárónak.)
Cserepka János akkori lelkipásztor az elöljárósággal egyetértve kereste és találta meg ezt a Couchiching to melletti telket.
A gyülekezet tagjainak nem kis feladat a tábor fenntartása és üzemeltetése. Az utóbbi időben a szövetségünk is jelentős segítséget nyújt a táborozásokhoz. Pl. lehetővé tette, hogy egy új, kétszintes épületet építsenek testvéreink a régi étkező helyén.
Cserepka testvért Viczián János, Gerő Sándor, Herjeczki Géza, Dan László lelkipásztorok követték a torontói gyülekezetben. Jelenleg nincs lelkipásztoruk.
Ennek ellenére nagy feladatokat vállaltak magukra ezen a nyáron is.
Megszerveztek a bibliai konferencia előtt egy gyermektáborozást, ahol kb. harminc 13 éven aluli gyermek vett részt gyülekezeteinkből.

Lebonyolították a Bibliai Konferenciát, ahol a várakozásnál is nagyobb volt a részvétel. Szombaton és vasárnap kétszázan, illetve annál is többen voltak jelen. A három istentiszteleten teljesen megtelt a tábori kápolna (melyet Viczián János tv. idejében, 1975-ben építettek és adtak át a szolgálatnak.
Imádkozzunk a Torontói Gyülekezetért – rendeljen pásztort melléjük a gyülekezetek Ura, s adjon segítséget, erőt a szolgálatot végző hűséges tagoknak, ébressze, erősítse a megfáradtakat, csüggedteket, bizonytalanokat. Imádkozzunk a fiatalokért.
Imádkozzunk a táborban most folyó nemzetközi ifjúsági táborozásért – a közel 60 fiatalért, és azokért, akik ellátásukról gondoskodnak. Többször fognak utazni, kirándulni is a fiatalok, kérjük, hogy őrizze meg őket utaikban az Úr.
Megpróbálok mellekelni ide egy képet is, hátha sikerül. (Még nincs benne gyakorlatom.)

Képszöveg: A hosszú utazás után is frissel ébredő fiatalok egy része, hétfőn reggel, fél 10-kor.

Ha nincs kép, akkor nem sikerült beillesztenem. Majd máskor.

TÁBOR + IMATÉMA JÚLIUS 20-RA

2008-07-08T15:46:00.002-04:00

A 48. Tábori Konferencián jártunk a hét végén. Erről , illetve ezzel kapcsolatban a gyülekezeteinkről, missziónkról írok e blog oldalain néhány napig. Azért is, mert máris kaptam két e-mailt, amelyben azt kérdezik testvéreink az óhazából, hogy miért is imádkozzanak 20-án, vasárnap az imaórán? Az Áhítatot használó gyülekezetek imaóráin ugyanis ez lesz az imatéma: Adjunk hálát és könyörögjünk az Észak-Amerikai Magyar Baptista Szövetségben folyó lelki munkáért! (Ézs 61:9)
A tervem a következő:
Ma megkeresem és mindjárt ide másolom a februári MABAVISZ napra az Evangéliumi Hírnökben közzé tett, Szabó István testvér által írt anyagot.
A következő 3-4 napon pedig a a tábori konferenciáról írva ajánlom majd figyelmetekbe a gyülekezeteinket, missziónkat, kezdve a vendéglátó gyülekezettel.
Arra viszont máris kérlek benneteket, hogy a tegnap kezdődött és 10 napig tartó Rámai Nemzetközi Magyar Baptista Táborozásért könyörögjetek – folyamatosan, minden nap. 56 van együtt a rámai táborban, közöttük 15 Magyarorságról, 2 Erdélyből és egy-egy a Délvidékről, Kárpátaljáról és a Felvidékről. A következő 10 napig lehetne mindennapi imatémánk ez - ne várjunk vele huszadikáig!

AZ AMERIKAI SZÖVETSÉG BESZÁMOLÓJA

Szeretettel köszöntünk a MABAVISZ 2008-as vasárnapján, amikor együtt és egymásért imádkozunk, hálaadással és könyörgéssel járulunk mennyei Atyánk trónusához.

Köszönjük a 2008-as ÁHÍTAT fedőlapjára helyezett fényképeket, melyből most már minden olvasó tudja, hogy ez az év a mi Centenáriumi évünk. Július 18-20 között a Wheaton-i Billy Graham Center-ben tartjuk ez évi konvenciónkat és jubileumi ünnepünket.

Szövetségünkben 10 gyülekezet/közösség működik, ahol még a magyar nyelvet használják. Ezekben 9 aktív lelkipásztor működik. Egy gyülekezet lelkipásztor nélkül van (Toronto). Külmisszionáriusunk, Füredi Kamilla testvér Sierra Leone-ban bibliaiskolát szervez és vezet. Három ifjú bibliaiskolában, teológiai szemináriumban tanul.

Detroiti testvéreink ugyancsak 100 évre tekintenek vissza ebben az évben. Március 9-én Detroitban jubileumi ünnep lesz, tekintettel arra, hogy a szövetség vezető bizottságai ott tartják évközi gyűlésüket azon a hétvégén. Július 7-16 között a Ráma Táborban Nemzetközi Ifjúsági Tábort szervezünk, melyre a tagszövetségek gyülekezeteiből és a szórvány gyülekezetekből egy ifjúsági csoportot várunk. Az észak-amerikai fiatalokkal együtt töltik el ezt az alkalmat, s azután Chicagóban részt vesznek a centenáriumi ünnepen.

Kérjük az imatámogatást a következőkért:
Szövetségünk 100 éves ünnepéért, Isten vezetéséért a jövőben;
A detroiti jubiláló gyülekezetért, lelkipásztoráért;
A torontói gyülekezetért és egy jövendő lelkipásztorért;
A Nemzetközi Ifjúsági Tábor szervezőiért és résztvevőiért;
Gyülekezeteink lelki és számbeli növekedéséért;
Lelkipásztoraink hatékony szolgálatáért;
Teológiai hallgatóinkért.
Beküldte: Szabó István főtitkár
Észak-Amerikai Magyar Baptista Szövetség

A LEVITICUS SZÍVE

2008-06-30T12:06:00.001-04:00

A törvény szíve: szeress! - volt a tegnap délelőtti ige címe. Az egész Leviticus szívét is egyszerre ott találtam 3 oldalon belül a Károli bibliámban.
1. „Szentek legyetek, mert én az Úr, a ti Istenetek szent vagyok!” (19:2). Szentek? Mi bűnösök vagyunk, hogyan lehetnénk szentek?
2. Úgy, hogy Isten lehetőséget készített a bűn rendezésére. 3500 évvel ezelőtt. A Golgotán ezt a tervét vitte teljességre. „Mert a testnek élete a vérben van, én pedig az oltárra adtam azt néktek, hogy engesztelésül legyen a ti életetekért, mert a vér a benne levő élet által szerez engesztelést.” (17,11)
3. De nem csak megbocsátotta a bűnt, hanem lehetőséget adott arra is, hogy élni tudjon a reá figyelő ember. Törvényeket adott. „Tartsátok meg azért az én rendeleteimet és az én végzéseimet, emelyeket ha megcselekszik az ember, él azok által. Én vagyok az Úr.” (18:5) Törvényei nem korlátoznak, hanem élni segítenek!
4. S aztán negyediknek itt van a törvény szíve, az Úr Jézus szerint is a lényege: szeress. „hanem szeressed felebarátodat, mint magadat. Én vagyok az Úr.” (19:18)

Sokkal nagyobb hangsúlyt kellene adnunk a 3-dik gondolatnak. „...amelyeket ha megcselekszik az ember, él azok által” – csodálatos!

KÖNYVEK

2008-06-28T23:34:00.003-04:00

Salamon már 3000 évvel ezelőtt is tudta, amit mi a könyvespolcaink soha-sem-elég hosszán érzékelünk: A sok könyv írásának nincs vége (Préd 12:12).
Természetesen olvasásukra sincs elég idő. De azért megvesszük őket. Miért?
Mert szeretünk olvasni, mert érdekel bennünket, mert van amelyiket illik is megvennünk. Aztán némelyiket továbbadjuk, vagy eleve másoknak vesszünk meg (egy jó könyvnél nincs jobb ajándék).
Ezeket a könyveket magam hoztam át a nagy patakon, áruk a forint átszámításából adódik. Ha postán kell küldenem valakinek, akkor az árat a tényleges postaköltséggel meg kell növelni.

Max Lucado, Az élet nem rólam szól (It’s Not About Me) (KIA, 2007) 9.00

A HARMAT kiadó néhány könyve:
Metzger és Ehrman, Az Újszövetség szövege (Hagyományozás, szövegromlás, helyreállítás) 13.00
Chapman, Istenre hangolva (Isten szeretetnyelvei) 15.00
Chapman, Maradjunk együtt (Házassági krízisek megoldása) 15.00
Chapman, Családi összhangzattan (A családi harmónia öt jellemzője) 13.00
Yancey, P., Meghökkentő kegyelem (What’s So Amazing About Grace?) (keménykötéses) 20.00

További könyvek:
Billy Graham, Hogyan születhetünk újonnan? 5.00
Spurgeon, Isten igéreteinek tárháza (Napi elmélkedések) 7.00
Gerzsenyi Sándor, Bibliai Fejtörő 7.00

Erőm és énekem az Úr (Énekeskönyv) 10.00
Dicsérem Neved 2. (Fiatalok Krisztusért énekgyüjtemény) 17.00
Dicsérem Neved 4. (Fiatalok Krisztusért énekgyüjtemény) 17.00

Cseri Kálmán, Foltozni, vagy átöltözni? 3.00
Cseri Kálmán, A házasság válságai 2.50

Nemere István, Magyar őstörténet – a kezdetektől Szent István király megkoronázásáig 8.00
Nemere István, Erdély története, a fejedelmek kora (1541-1711) 8.00
Nemere István, A Székely nép története 8.00
Nemere István, Magyarország kormányzói és nádorai 6.00
Földi Pál, Legendás várak (a régi Magyarország leghíresebb várainak története) 8.00
Türk Attila, Hires emberek, mielőtt híresek lettek 5.00
Benedek Elek, Nagy Magyarok élete II. (Zrinyi Miklós, Balassa Bálint, Báthory István, Bocskay István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen) 6.00

Benedek Elek, Székely Tündérország 3.00
A kismalac és a farkasok és más mesék 5.00
Hófehérke és más mesék 7.00

Elisabeth Elliot, A szeretet ára 6.00
Elisabeth Elliot, Szerelem és tisztaság 6.00

Szinezd ki a Bibliát és más szinező füzetek 2.00

BŰNBOCSÁNAT ÓT MÓDRA

2008-06-27T11:20:00.002-04:00

Mózes 3. könyvének egyik legfontosabb igeversét olvastuk ma reggel az Áhítatban. „Mert a test lelke a vérben van, és én az oltárra adtam azt nektek, hogy engesztelést szerezzen értetek.” (3 Móz 17,11)
Számomra az áldozati rendtartások sora, meg egyáltalán az áldozat intézménye az által válik olvashatóvá, értelmessé, elviselhetővé, hogy Isten rendelte el, ilyen módón adva lehetőséget a vétkesnek a bűne(i) rendezésére.
A bűn rendezésének az ószövetségből ismert Isten-adta módja nélkül nehezen értenénk meg János szavait: „Íme, az Isten Báránya, aki hordozza a világ bűnét.” (Jn 1,29)
Elfogadom, hogy így van: „vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat” (Zsid 9,22).
Ó, hála néked Bárány, hogy szenvedésed árán… (nem találom az éneket, pedig benne van valamelyik énekeskönyvben).

GYERMEKBEMUTATÁS

2008-06-24T18:00:00.001-04:00

Itt van például a gyermekbemutatás kérdése. Mikor is szoktuk bemutatni a kicsinyeket? Általában 6 hét után. Miért akkor? Azt szoktuk mondani, hogy mert így írja a Biblia. S valóban ezt írja elő 3 Mózes 12:4: az édesanya 41 nap után mehet a templomba.
No, de ha azért mutatnánk be a gyerekeket 6 hetes kor után, mert Mózes törvényében ezt olvassuk, akkor a lányokat csak 80 nap után vihetnék magukkal az őket szülő édesanyák. 80 nap az majdnem 3 hónap. Melyik gyülekezetünkben váratjuk az édesanyákat 3 hónapig a leánygyermekük bemutatásával?
Ez csak egy példa arra, hogy nem lehet helye a törvényeskedésnek az újszövetségi gyülekezetben.

MÓZES III.

2008-06-23T11:12:00.001-04:00

Mózes harmadik könyvének végigolvasása nem kis feladat, s nem kevés kockázattal jár. Kíváncsi lennék rá, hogy gyülekezeteinkben hány helyen prédikálnak mostanában ezekről az igékről. Mi a kockázat? Például az, hogy az egyébként is törvényeskedésre hajlamos népünk, vagy hasonló lelkületű lelkipásztorok elkezdenek azon elmélkedni, hogy miért nem tesszük ezt, meg azt és hogy hogyan is kell az igének megfelelően élnünk. Mózes 3. könyve rendtartásai nem vonatkoznak már ránk. A lelkületét, a törvények célját kellene csak megértenünk. Beszélni róluk legföljebb ha valami üzenetet bíz ránk azokon keresztül az Úr, akkor kellene. Áldozat, szolgálatba állás, megtisztulás – megannyi fontos téma, de 3 Mózes csak kiindulási pont lehet a mai gyülekezetnek, semmiképpen nem útmutatás, vagy főleg nem forgatókönyv.
Lehet, hogy holnap folytatom.

50 ÉVES JUBILEUM VÁCON

2008-06-20T00:28:00.001-04:00

Lassan egy hónapja lesz, hogy otthon jártam. A Váci Gyülekezet május 25-én tarotta 50 éves jubileumát. Mint a gyülekezet egyik korábbi pásztora (1988-1990, másfél év) együtt ünnepelhettem én is a testvérekkel – régi ismerősökkel és még több újjal (közel háromszorosára nőtt azóta a taglétszám). A gondosan megszervezett ünnepélyen az igehirdetés szolgálatának szép feladatát kaptam. Textusnak az az esti igét - Lukács 4:14-30, Az Úr Jézus názáreti szolgálata – választottam. A váci gyülekezet web oldalán meghallgatható az igehirdetés. A címe http://www.vbma.hu/
Bal oldalról a letöltéseket kell választani, azután pedig az igehirdetéseket, s ott a május 25-ét kell megkeresni. Vagyis lehet, ha valakit érdekel. Ha valaki meghallgatja, közben megnézheti a jubileumról készült fényképeket és szétnézhet a váci oldalakon is. A gyülekezet lelkipásztora Meláth Attila. A váci körzethez tartozik még Püspökszilágy is – ott egy kis gyülekezet él (Cserepka János egykori misszionárius szülőfaluja).

VALAHOGY MEGERŐSÍT

2008-06-19T14:58:00.000-04:00

Egy nem túl régi e-mailemet olvastam valami miatt az előbb. Azt hiszem most is aktuális, meg holnap is az lesz ez a néhány gondolat. Tegnap azokat a verseket is felolvastam, ahol az Úr Jézus egy amolyan "csendesnapot" akart szervezni a tanítványainak, mert nagyon ki voltak fáradva a magukat folyton gyógyíttatni akaró emberek rohamaitól - de nem sikerült neki. (?!) Bizony, nem is olyan egyszerű az ilyesmi. Mi is elfáradhatunk, el is fáradunk néha. Jó lenne egy kicsit pihenni, de ha nem sikerül, akkor vahogy máshogy erősíti meg a Mester a tanítványait. Nem tudom hogyan, de valahogy ad új erőt. S szedegethetjük a megmaradt kenyeret a nagy vacsora után, s készülhetünk az újabb hajókázásra, ahol persze megintcsak szembe fog fújni a szél - és mégis partot fogunk érni.

AKIT SZERET AZ ÚR

2008-06-17T09:52:00.002-04:00

Zsid. 12,4 Mert még végig nem állottatok ellent, tusakodván a bûn ellen. 5 És elfeledkeztetek-é az intésrõl, a mely néktek mint fiaknak szól: Fiam, ne vesd meg az Úrnak fenyítését, se meg ne lankadj, ha õ dorgál téged; 6 Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindent, a kit fiává fogad. (Karoli)

Zsid. 12,4 Mert a bûn ellen való harcban még nem álltatok ellen egészen a vérig, 5 és elfeledkeztetek a bátorításról, amely nektek mint fiaknak szól: „Fiam, ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha megfedd téged, 6 mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad.”

Hebrews 12,4 In your struggle against sin, you have not yet resisted to the point of shedding your blood. 5 And you have forgotten that word of encouragement that addresses you as sons:
"My son, do not make light of the Lord's discipline,
and do not lose heart when he rebukes you,
6 because the Lord disciplines those he loves,
and he punishes everyone he accepts as a son." (NIV)

Hebrews 12,4-6 In this all-out match against sin, others have suffered far worse than you, to say nothing of what Jesus went through—all that bloodshed! So don't feel sorry for yourselves. Or have you forgotten how good parents treat children, and that God regards you as his children?
My dear child, don't shrug off God's discipline,
but don't be crushed by it either.
It's the child he loves that he disciplines;
the child he embraces, he also corrects. (The Message)

ESIK

2008-06-13T10:19:00.001-04:00

Garázs szélre készülünk már egy hete.
Ma és holnapra terveztük. De itt ülök a computer mellett, hallgatom, amint dörög az ég és folyamatosan, erősen esik az eső.
Persze napok óta valami ilyesmiről szólt az előrejelzés. Azért mégis azt reméltük, hogy –mint olyan sokszor máskor- elkerül bennünket a vihar. Valahogy mégsem tudok azért imádkozni, hogy álljon meg az eső, múljon el a vihar. Pedig az lenne jó nekünk. Dehát milyen jogon kérjem az Urat arra, hogy itt süssön a nap, hogy megtarthassuk a tervezett garazs-szelet, amikor kevesebb, mint ezer mérfölddel arrébb akkora árvizek vannak, ami minden eddigi rekordot meghalad. Emberek tízezrei menekülnek az elöntött házaikból, vagy a kórházakból, iskolákból; az utcákon csónakkal lehet közlekedni stb.
Annál többet nem tudok tenni, minthogy megköszönöm, hogy bennünket elkerült mindeddig ez a nagy nyomorúság, hogy mire ideér a vihar, már sokkal gyengébb, mint Iovában, vagy Kansasban stb.
Őrizz meg bennünket a viharokon keresztül Urunk és légy irgalmas a sokezer lakását, házát elvesztett emberen – közöttük különösen a hívőkön. Miért a hívőkön elsősorban? Azért, hogy legyen elég erejük példát mutatni, legyen erős hitük a próbákon úgy áthaladni, hogy abból nekik is, másoknak is áldás fakadhasson.
S ha majd elmúlik a vihar, s lehetőség lesz rá, megtartjuk a garázs szelünket is.
Jeremiás munkatársának, Báruknak egyszer külön is üzent az Úr. Többek között ezt mondta: „És te kívánsz magadnak nagyokat? Ne kívánj!” De arra számíthatott, hogy megtartja, megőrzi őt az Úr. (Jer 45:5). Az egész rész 5 versből áll, olvassátok el.
S aztán, ha jó idő lesz, ma délután, vagy holnap gyertek el, s megkezdjük a kipakolást.

Uram, hová mész? (Jn 13:36)

2008-05-01T23:23:00.003-04:00

Elment az Atyához. Mielőtt elment volna, mindent elmagyarázott tanítványainak. Szavait megőriztette nekünk. Mi is tudunk már minden fontosat. Részleteket nem tudunk. Nem azért, mert nem olvastuk eleget az Igét. Sok-sok részletkérdésről annyit tudunk csak, hogy azt nem is fogjuk megtudni amig a mennyország innenső oldalán vagyunk. Dehát nem az a lényeg, hogy minden lényegeset megértetett már velünk? Engem tkp. már nem is érdekel, amit nem jelentett ki nekünk a Mester. Elhiszem, hogy megvolt rá az oka.
S itt egy régi versem, a mennybe ment Király dicséretére!

MENNYBEMENETEL
"Felemeltetett a mennybe."
Márk 16:19

elmentél
hogy velünk maradj örökre

így akartad

s hogy úgy van
mint akartad
s hogy jól van így
míg kezünket fogod
itt az enyémet
s amott
más kontinensen
az övékét
és bárhol bárkiét ─
míg kezünket fogod
tudjuk hogy jól van így

de hogy Pétert
hogy édesanyádat
milyen nehéz úton vezetted
s milyen hatalmas kézzel
hogy szívük meg nem szakadt ─

***

légy áldva Mester
mennybe ment Király
dicsérjen ég
kereszt
töprengő értelem
s a szívünk
(1979)

HALADUNK? HALADHATUNK! HALADUNK.

2008-04-29T12:29:00.003-04:00

FELÉD
"Jézus így szólt: jöjj! Péter erre kiszállt a hajóból, elindult a vízen, és Jézus felé ment. Amikor azonban az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: Uram, ments meg! Jézus azonnal kinyújtotta a kezét..." (Máté 14:29-31)

és miért ne fújna a szél?
miért ne háborogna a tenger?
s mikor nem volt éltünk hányatott?

de ha nem ragad csüggedt lábunk az útba
s ha a göröngyökben föl nem botlik
kétségbeesett agyunk:
haladunk

Herjeczki Géza (1969)

VIHAR ÉS CSEND

2008-04-28T15:48:00.001-04:00

Nagyszerűek ezek a tengeres-viharos történetek az evangéliumokban. Több is van belőlük, s nem egyformák. Ahogy egyik vihar sem olyan, mint a másik.
Lehetséges volna, hogy 42 éve írtam ezt a verset? Alig tudom elhinni.
Mindig is úgy van, hogy ha nem törődik velünk: elveszünk.

"Akkor nagy szélvihar támada...
Ő pedig aluszik vala...
Mester, nem törődöl vele, hogy elveszünk?
ÉS LŐN NAGY CSENDESSÉG."
(Márk 4,37-39)

Fütyülésszerű nyomasztó sikoly
Repülőzúgás mindenütt
Házak holtan hanyatlanak a semmibe
Rémült arcok rohangásznak céltalan
Lyukukból kiöntött ürgék az emberek
Reszketve remegnek
Már nem tudnak sírni
Gyermekeik polipkarja rágja aszott bőrüket
Kiáltanak
Rekedt hörgő-hangjuk félve tör az űrbe
Halljátok?
Kiáltanak

Fütyülésszerű nyomasztó sikoly
Repülőzúgás mindenütt
Büszke bomba rikoltva robban
Hullámzanak a falak
Szikrázik a föld -
Föld
Háborgó tenger
Nagy Vietnám
Hullámaid lassan kiöntenek
Belzebúb belopta kakukktojását
Földfészkünkbe
A háború lassan háborog
Dühöng
Örjöng
Kihányja az énekes fiókákat
Téged
Engem
Az emberiséget

Fütyülésszerű nyomasztó sikoly
Repülőzúgás mindenütt

Talán alszol Uram?

Ha nem törődsz velünk
Elveszünk
1966

VÉGRE MÁRK

2008-04-22T13:09:00.002-04:00

Ez a legszebb evangélium – ezekben a hetekben újra meg újra ezt gondolom. Régen Jánost szerettem a legjobban – mármint János evangéliumát. Most hónapok ószövetségi igéi után Márk evangéliumából hirdetem Isten csodálatos üzenetét.
Majd megpróbálom, lehet-e ehhez az oldalhoz kapcsolni igehirdetést. Persze a kérdés igazában nem az, hogy lehet-e, hanem hogy, sikerül-e? Időt találni rá, hogy megfelelő formátumba másoljam a felvételt (általában itt szoktam elakadni), s azután feltenni a Net-re.

Alig akarom elhinni, hogy már 3 hete nem írtam ide. Sajnos az ilyen ezután is meg fog történni, remélem azonban nem túl sokszor.

Ma még idemásolom a múlt (vagy azelőtti?) szerdai témánkhoz kapcsolódó egyik versemet. Ma már egy kicsit messzebbre látok, de nem annyira, hogy ez a 27 éve írt versem igaz ne lenne. Még ma is sokminden fáj, azért is, mert még nem látom, nem értem egészen a jövő ragyogását.
(Persze, az ragyog, ha nem látom is. SDG)

"ELKÜLDVÉN FEJÉT VÉTETÉ JÁNOSNAK"
(Máté 14:10)

micsoda kincs lehet az a
másik élet
mennyire más lehet
az az igazi
milyen összehasonlíthatatlanul
nagyobb lehet a fénye
ha ezt az életünket
Heródesnek
csak úgy
átengeded

nekem fáj még
Jánosaid halála
s bocsáss meg:
az én fejem
egyenlőre még nagyon is
fájna

még nem látok elég messzire
1981

ITT AZ ÜDVÖSSÉG NAPJA

2008-03-31T10:55:00.002-04:00

Ímé itt az üdvösség napja – olvasom ma reggel (2 Kor 6,2). Pál egy ézsaiási próféciát interpretál így: most van itt az az idő, most jött el az a nap. A kegyelem és üdvösség napja, a meghallgattatás és az áldás napja.

Van értelme azt írnom, hogy a mai nap különös nap a számodra (kedves olvasó, vagy a padokban előttem ülő hallgató)? Lehet, hogy holnap olvasod e sorokat, vagy egy hónap múlva. S aztán tegnap nálunk arra szólított fel az igehirdető, hogy figyeljünk, s vegyük észre, ha a megtérés napja ez a mostani a számunkra, hiszen „mindennek rendelt ideje van” (Préd 3). S van rá esély, hogy a jövő vasárnap újra azt hirdetem, hogy „betelt (elérkezett, lejárt, beállt) az idő, térjetek meg és higgyetek az evangéliumban.” (Mk 1,15) Van hát értelme a mai napot hangsúlyozni?

Igen, sőt másnak nincs inkább értelme. A múltról csak úgy van értelme beszélni, ha annak valami köze van a jelenünkhez. Csak a holnapról beszélni, amikor lehet hogy meg sem érjük azt, mit ér? Isten igéje mindig ma szól és mai választ vár a hallgatótól. Elindulni Hozzá, elindulni Vele, bűnbánatot tartani, igéretet tenni, könyörögni és hálát adni, mondani és megtenni – ma lehet.

Persze, lehet, hogy megérjük a holnapot – bízom is benne! De a holnapból, mire belelépün, ma lesz. Most van tehát az üdvösség napja, ma van a megtérés ideje, ma van az odaszánás napja. A mai nap a mi időnk. Isten adta. Nekem is, neked is az Isten adja.

újra a kódokról

2008-03-28T14:45:00.003-04:00

Ma ez a válasz érkezett tegnapi levelemre:
Köszönöm a megtisztelő válaszát és kérem kövesse figyelemmel majd a történéseket. Fontos mérföldkőhöz érkeztünk, és a tisztánlátás mindenkinek fontos.Tisztelettel ... L.

Megértette barátunk a válaszomat? Attól tartok, hogy nem. Dehát én sem vettem komolyan ajánlatát -, pedig milyen jó is lenne, ha lapunk példányszáma ilyen drasztikus mértékben megemelkedne!

Gondoljunk csak bele, mindenki az Evangéliumi Hírnököt olvasná, s alig várnák, hogy megjelenjen végre a következő hónapi szám. Még a végén nem csak János bátyám reklamálna a késésért, hanem mindenki azt követelné, hogy érkezzen meg időben a lap!

S aztán lenne cikkem is, bőven, hiszen egy olyan lapba mindenki szívesen írna, amelyik ilyen nagy példányszámban kerül a piacra. Még az előfizetési árat is könnyűszerrel megemelhetnénk, hiszen mindenki olvasni akarná így is, úgy is. Talán még a deficitből is kihúzna bennünket ez. A szerkesztő fizetésemelést kapna – no, de ne folytassuk.

Olyan hírünk van, amit 100 év után is érdemes közölni, érdemes újrafogalmazni. (100 éve folyamatosan megjelenik az Evangéliumi Hírnök) Olyan hírünk van, aminek továbbadását még áldozatok árán, deficites kiadást is vállalva hirdetünk. Ez a hír örömhír. Ez az örömhír: az „evangélium”, az a kétezer éves üzenet, hogy Isten szereti és keresi és megtalálta és üdvözíti a Hozzá térő bűnös embereket. Az Evangéliumi Hírnök az Evangélium Hirnöke – ahogy lapunkat az első évtizedekben nevezték is.

S bár sajnos nem túl sokakat érdekel, de akiket mégis, azoknak örömmel és szívesen készítjük és küldjük. (Azért örülnék annak, ha új előfizetőket is találnánk, kódokkal, de inkább azok nélkül.)

BIBLIAKÓDOK

2008-03-27T22:18:00.004-04:00

Egy kis ablak a szerkesztő hétköznapjaira.

Nem minden nap kapok ilyen levelet. Ha van kedve valakinek mosolyogni, vagy szomorkodni (vagy e kettő bármelyik változatáthoz), olvassa el.

Tisztelt Szerkesztőség!
Önök megjelennek egy bizonyos példányszámban, rendelkeznek egy bizonyos eladott lapszámmal. Ha új, friss hírt tudnak közölni, akkor az Önök példányszáma az eredeti példányszámnak a többszörösére nőhet.
Ma jelentkezik Önöknél egy ember, aki a Biblia kódját, hosszú évtizedek kitartó munkájával meglelte, és e kód segítségével a Bibliát megfejtette.
A Biblia megfejtését, a Biblia kódját, szeretné az újságokban új hírként beharangozni, az örök élet valóságát, az egész emberiség elé tárni.
Az újságírás, a könyvkiadás üzlet. Tehát Önök ezt nyerik a közlés által. Példányszámuk a többszörösére nő. Ez bizonyos anyagi hasznot jelent.

A Biblia közel hat milliárd példányban van jelen a világon. Ha Önök közlik a kódját, megfejtésének logikai menetét, akkor, aki meg akarja érteni a saját Bibliáját, az kénytelen lesz megvenni az Önök lapját. A kód elvezet az örök élet valóságához. Így nagyon sokan fogják megvásárolni az Önök lapját.
Így kínálom fel Önöknek a kódot, és a megfejtés logikai menetét, lépésről lépésre, folyamatos közlésre. 2008-as év az egyházban a Biblia éve.
Tisztelettel: .... L. Tel.: .......

Kedves ... .... !
A Biblia üzenetének megértéséhez nincs szükség semmiféle kódra.
Ki ne értené azt, hogy a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban.
Ki ne értené azt, hogy Úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő egyszülött fiát adta, hogy valaki (Herjeczki Géza, vagy éppen ön) hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

A kódokkal valóban lehet üzletelni. Nem könnyen ugyan, de milliós haszonra tettek szert az ilyen jellegű könyvekkel azok szerzői. Mi semmi ilyenben nem veszünk részt.

Isten maga gondoskodott arról, hogy megérthessük az Írásokat: emberül beszélt (magyarul is olvashatjuk), egyszerűen beszélt, a Szentlélek által segít megérteni nem csak a történeteket, hanem az üzenetet is. Hogy sikerült mindez Istennek, az abból is látható, hogy milliók szeretik és olvassák az Igét és annak olvasása és hallgatása során megtérésre jutnak, bűnbocsánatot és üdvösséget nyernek. Milliók - régen és napjainkban is.

Ha ön pénzt akar keresni és sikerül a kódjaival, gratulálok.
De ha az üdvösségre szeretne eljutni, akkor egyszerűen fogadja szívébe az Úr Jézus Krisztust, az értünk élt és halt és feltámadása után ma is élő Messiást és üdvözülni fog.
Szeretettel, Herjeczki Géza

2008-03-27T21:22:00.004-04:00

Kipróbálom, hogy képet tudok-e beletenni ebbe a blogba. Máshol láttam, bizonyára itt is van rá mód. Ha egy havas fenyőfát láttok e sorok után, vagy mellett, akkor sikerült.

Nagyszombaton ezt láttam az irodám ablakából. Most is esik a hó, de ez már semmi.

Úgy tűnik, hogy sikerül. Keresek hát mégegy nagyszombatit, amit az imaház körül készítettem. Várjátok meg, míg megtalá

lom.

Így nézett ki a húsvétra váró detroiti
(Lincoln Park-i) imaházunk szombaton délben.

NEKEM IS MEGJELENT

2008-03-26T14:25:00.001-04:00

“Nekem is megjelent” – mondja egy felsorolás végén Pál apostol (1 Kor 15:8). Az első lényeges dolog ebben az, hogy egy sorba állítja a mennybemenetel előtti megjelenéskkel azt, ami már pünkösd után történt, hogy t.i. neki is megjelent a Feltámadott.
Azt jelenti ez, hogy én is egy sorba állíthatom ezekkel azt, hogy nekem is megjelent, hozzám is szólt, engem is elhívott az Úr?
Igen és nem.
Nem állíthatok egy sorba az Isten Igéjében leírt eseményekkel semmit, ami azután, vagy mostanában történt. Nem hozhatom a magam apró szintjére a világtörténelem legnagyobb eseményeit, melyekkel Isten elindította azt az eseménysorozatot, amelynek következményeként milliók találkoznak az élő Jézus Krisztussal, egészen addig, míg Ő vissza nem jön.
Nem állíthatom egy sorba a magam találkozását az igében leírtakkal, hiszen az enyémhez hasonló módon találkozott Ővele mindenki, aki elfogadta Őt.
De, hogy nekem is megjelent, mint a tanítványoknak és Pál apostolnak, de hogy azóta millióknak megjelent és ma is megszólítja a Hozzá térőt, az annyit is jelent, hogy Jézus Krisztus tegnap és ma és mindörökké ugyanaz. Unokáim is - ha ad ilyeneket az Úr – ugyanúgy lesznek hívőkké, mint ahogy mi lettünk azok (11.v.). Jézus Krisztus elvégezte a váltság munkáját, él és együtt munkálkodik azokkal, akik már elfogadták Őt.
Nekem is megjelent... ugyanúgy és mégis egyszeri módon, személyesen. Magához emelt, bár apró voltam; s bár magához emelt, ma is apró vagyok, mint a többiek, de már az Övé.
Neked is megjelent?

2008-03-25T17:27:00.000-04:00

HÚSVÉT UTÁN

Ha az Úr Jézusról beszélgetünk, ha Róla gondolkodunk, várhatóan hozzánk csatlakozik, amint azt az emmausi tanítványok esetében tette (tegnap délutáni igehirdetés). Még akkor is, ha szorongások, esetleg kétely is lenne szívünkben, mint annak a két tanítványnak. Ez a kegyelem ma is, nekünk is adatik. Azért, mert a Názáreti Jézus nem csak feltámadott az Írások szerint, hanem ma is él – az írások szerint és a tapasztalataink szerint is.

Figyelj, keresd, olvass Róla. Ma reggel például sokan ezt olvastuk “Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiába való a mi prédikálásunk, de hiába való a ti hitetek is - még bűneitekben vagytok.” (1 Kor 15:14, 17) Pál bátran húzza a vonalakat, fogalmaz úgy, ahogy nem mernek sokan. Élete és szolgálata értelmét is kockára teszi a gondolattal: hiábavaló, ha Krisztus nem támadott volna fel. Ez azt is jelenti, hogy meg kell értenem, ha sokan (nagyon sokan) értelmetlennek tartják a keresztyén hívők életét, a gyülekezetek létezését, az igehirdetéseket stb. Akik nem hiszik, hogy Krisztus feltámadott, miért ne lehetnének olyan szigorúak, következetesek gondolkodásukban, mint Pál? Számukra értelmetlen, amit teszünk.
Nem lepődök meg, ha a vallásoskodást hiábavalónak tartják. A föltámadott Krisztus nélkül, élő Jézus Krisztus nélkül, övéivel személyes kapcsolatot tartani képes Jézus Krisztus nélkül a vallásoskodás csak egy üres keret. Jakab apostol meg azt mondja, hogy az nem sokat számít, hogy valaki hiszi Isten létezését. Nem teszi az még keresztyénné. Vallásossá esetleg. Sok olyan vallásos ember él e világon, aki keresztyénnek mondja magát, mert keresztyén templomba jár, de Krisztust személyesen soha nem ismerte, Vele még soha nem találkozott. Öt természetesen nem is hívhatta be szívébe, életében Neki nem adhatott helyet.
Ezért is tartom olyan fontos üzenetnek a mai igét, hogy t.i. Krisztus feltámadása nékül semi értelme nincs “hivönek” lenni. Ezért mondom hát és üzenem mindazoknak, akikhez elhat a hangom, vagy akikhez eljut a levelem: mindaddig, amíg nem találkozott valaki az élő Jézus Krisztussal, amíg Jézus Krisztust el nem fogadta személyes megváltójának, élete Urának, addig egy olyan vallásos életet él, melyre Pál apostol azt mondja, hogy hiábavaló. A célja természetesen nem az Pálnak, hogy még attól is elvegye a kedvét a templomjáró embernek, amit eddig szívesen tett, hanem az, hogy felhívja figyelmét arra, hogy mindaddig hiányzik a lényeg az életéből, amíg a feltámadott és élő Jézus Krisztussal nem találkozott és Őt szívébe, életébe be nem hívta.

Ha erről nem tudunk, vagy merünk olyan világosan szólni, mint Pál apostol tette, akkor jutunk abba a helyzetbe, hogy nem tudunk és nem merünk imádkozni némelyek megtéréséért, hiszen hogyan és minek térjen meg, ha már egyszer “hisz Istenben”?
Krisztus feltámadása és élete, az Őbenne vetett hit és a Vele való személyes kapcsolat a mérce. Ennél kevesebb nem elég az üdvösségre. Ennél kevesebb nem elég Pál apostol szerint ahhoz, hogy életünk értelmesen teljen, ennél kevesebb nem elég ahhoz, hogy bűnbocsánatot és üdvösséget nyerjünk.

“Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül!” (1 Kor 15:20) Ő él és felkeresi azokat, akik Róla beszélgetnek, Róla gondolkodnak. Ő él és felkeresi, megszólítja azokat, akikért imádkozunk. Hitet a Vele való személyes találkozás ébreszt.

MA IS (Lukács 24:1:12)
Elhengerítve lehet bár a kő,
üres lehet a sír
szólhatnak angyalok,
zenghet a prédikáció –
üres fecsegésnek tűnik az,
legföljebb csodálkozásra késztet.

Hitet a Vele való
személyes találkozás ébreszt!
(Herjeczki Géza, 1982)